Rotunda István király idejéből
Angliát dán uralkodók kormányozták, a magyar trónon pedig az első király, Szent István ült, amikor a mai Szakolca határában belekezdtek a Szent György-rotunda építésébe. A kutatások szerint az építkezés a 11. század első harmadában kezdődött. Néhány évszázaddal később – 1435 körül – a rotundát megemelték, újabb kétszáz év elteltével pedig kupolával fedték be.
A rotunda egy dombon áll, amelyet a Kálvária utca választ el egy másik magaslattól. Ahogy arra az utcanév is utal, ezen a magaslaton egy kálvária áll, ám csak 1825 óta. Ma egy 15 ezer lakosú városra nyílik innen kilátás. Mindkét domb egy erődítményrendszer része volt, ennek maradványai a rotunda közelében is megtalálhatók. Ez akkor épült, amikor Szakolca szabad királyi városi rangot kapott, azaz 1370 körül. Amíg a települést nem óvták városfalak, többször lett a harcok áldozatává, például IV. Béla halála után az 1270-ben folytatott trónküzdelmek idején.
Ám a megerősített falak sem jelentettek teljes biztonságot. Az 1432-es esztendőben a város a husziták kezére került, majd egy időre újra elnéptelenedett. A hat Habsburg-ellenes felkelés közül az első, a Bocskai István vezette hadjárat is katasztrófával ért fel a város számára. Szakolca – a környék kifosztásától tartva – 1605 áprilisában megnyitotta kapuit Bocskai serege előtt, amely aztán innen indult a morvaországi rablóhadjárataira. Amikor a Habsburg-ellenes seregek kivonultak, a morva egységek Szakolcán álltak bosszút, és mindent feldúltak, amit csak értek.
Impozáns katedrális és Jurkovič alkotása
Foto: 123rf
A várost azonban idegen hadseregek nélkül is gyakran sújtották szerencsétlenségek. Ha éppen nem az 1535-ben, 1581-ben, valamint az 1645 és 1646 fordulóján kitört pestisjárvány sújtotta az embereket, lakhelyük és sokszor ők maguk is gyakran váltak tűzvész áldozatává. Az egyik legpusztítóbb tűzvész 1639-ben tombolt a városban, hozzávetőleg 300 ház esett martalékául, szinte az egész akkori település.
A helyiek azonban újjáépítették városukat, így ma az erdőháti település gyönyörű történelmi városközponttal büszkélkedhet. Ez a Szabadság tér körül terül el, ahová a Szent György-rotundától negyedórás sétával juthatunk el. A háromszög alakú tér domináns építménye a Szent Mihály-templom, amit 1370-ben kezdték építeni. Három hatalmas hajójára csodálatos gótikus boltozat borul, később a templom lenyűgöző barokk díszítéssel és egy a turisták által is látogatható, árkádos toronnyal is bővült.
A templom mellett a fák árnyékában bújik meg a Szent Anna-kápolna, melyet eredetileg csontházként használtak. A kápolnával szemben áll az 1905-ből származó kultúrpalota, amely az egyik legjelentősebb építészünk, Dušan Jurkovič összetéveszthetetlen stílusát jeleníti meg. A Szabadság tér fényét emeli a múzeum, a városháza és a gimnázium történelmi épülete is, ez utóbbit a jezsuiták építették a 17. század végén.
Mi szem-szájnak ingere
Foto: 123rf
Szakolcai kürtőskalácsA Szabadság térrel szomszédos utcákban is érdemes sétát tennünk, szlovákiai viszonylatban ugyanis különösen sok földszintes vagy egyemeletes polgárház maradt fenn. Ezek kitűnő kulisszái például a májusban – a helyi különlegesség, a kürtőskalács tiszteletére – rendezett Trdlofestnek. A speciális fahengeren sült kalács ugyan már a budapesti vagy prágai vásárokon is megtalálható, ám az Európai Unió védjegyével – szakolcai kürtőskalácsként – csak az ebből az erdőháti térségből származó kalácsok kerülhetnek forgalomba. Védjeggyel rendelkezik az ottani vörösbor, a Szakolcai Rubint is. Az alapanyagául szolgáló kékfrankos, kékoportó és szentlőrinci szőlő termesztésének például a Szakolcától délre található Veterník-hegy (316 m) környékén is nagy hagyománya van.
- édes kelt tészta
- a tésztát egy dorong, az ún. trdlo köré tekerik, innen a kalács szlovák neve: trdelník
- faszénparázs felett sütik
A Baťa-csatorna
A város másik végén, a cseh határ közelében áll a Baťa-csatorna kikötője. Az 1934 és 1938 között épült, hozzávetőleg 50 kilométer hosszú csatorna zsiliprendszere 18 méteres szintkülönbséget hidal át. A csatornának köszönhetően a Szakolcától mintegy 15 kilométerre, Ratíškovicében bányászott szenet úgy szállíthatták Otrokovicébe, hogy nem kellett a Morva folyón árral szemben hajózniuk. A csatornát egyébként épp a Morva vize táplálja. A kommunista rezsim alatt a csatornát elhanyagolták, a rendszerváltás után azonban felújításon esett át, és népszerű turistalátványosság lett.
Szakolcától alig tíz kilométerre fekszik a 11 ezer lakosú Holíč. Központjában, egy kis parkban óriási sziklákat találunk, ezek némelyek szerint ősidőkből származó megalitok, mások meg csupán az egykori kőfejtőből származó homokkőtömböknek tartják őket. Az állítólagos menhirektől csak egy kőhajításnyira áll egy hatalmas háromszintes kastély, ami az egykori vízi vár átépítésével jött létre, a vizesárkok pedig máig fennmaradtak körülötte.
