A Holi fesztivál pontos időpontja évente változik, de mindig februárra-márciusra esik, ezzel ünneplik a tél végét és a tavasz közeledtét.
A Holi családi ünnep is, ilyenkor a családtagok meglátogatják és köszöntik egymást, majd együtt vonulnak az utcára.
Minden népnek lehetnek vicces szokásai, amelyek ráadásul a jó öreg pogány hitből származnak. Az azonban biztos, hogy a spanyolok szeretik az ingerlést és a veszélyes fogócskázást. De ez vajon honnan eredhet?
Spanyolországban egy egész fesztivál alakult a babák átugrása köré. Castrillo de Murcia településén évente egyszer megrendezik a Babaátugró fesztivált, melynek keretében az előző évben született csecsemőket egy matracon a földre helyezik. A hagyomány bár furcsának hangozhat, egészen az 1620-as évekig visszavezethető.
A katolikus és pogány eredetű El Colacho ünnepség során pirosba és sárgába öltözött „ördögök” járják a falu utcáit. Ám amikor a fekete ruhás „ördögűzők” is megérkeznek, elkezdődik a harc.
Ezt követően kezdődik el a babák átugrálása, mely gyakorlatilag egyfajta keresztelésnek számít. Ilyenkor úgy vélik, a csecsemőket átugráló „ördög” felszívja a babák bűneit és felvértezi őket a betegségek és a balszerencsék ellen. A hagyományból a felnőttek sem maradnak ki, akik mindeközben folyamatosan szidják az ördögöket, hogy elhárítsák saját balszerencséjüket a következő évre.
Az esemény végén rózsaszirmokat szórnak a babákra, akik persze visszakerülnek szüleikhez.
Ha véletlenül egy görög esküvőre lennél hivatalos, készülj fel arra, hogy nem biztos, hogy tradicionális élményben lesz részed. A házaspár persze a szokásos módon az oltárhoz sétál, ahol kimondják a boldogító igent. Ezt követően ahogy friss házasként elsétálnak az oltártól, a meghívott vendégek egyszer csak elkezdenek úgy tenni, mintha leköpnék őket.
Persze igazából nem röpködnek nyálcsomók a levegőben, a cselekedet sokkal inkább szimbolikus. A hagyomány szerint a furcsa szokás megvédi a házaspárt a gonosz szellemektől, akik tönkrehetnék a nagy napot.
Nem a köpködés az egyetlen különös esküvői szokás: Németországban nagy hagyománya van a tányértörésnek, azaz a Polterabendnek. Azelőtt, mielőtt a jegyesek az oltár elé vonulnának, elérkezik a tányértörés ideje. A szokásban nem csupán a szűk családi kör vesz részt, nagy eséllyel a szomszédok, sőt az egész falu megjelenik valamilyen porcelán vagy más típusú edénnyel a kezében.
Miután a nagy hangzavar közepedte a látogatók a földhöz vágják a tányérokat, a fiataloknak az a feladatuk, hogy felseperjék a darabkákat. Erre a hagyomány szerint azért van szükség, mert a rumli eltakarításával szimbolikusan a saját életük eddigi káoszát is eltakarítják, és felkészülnek a házasság nyújtotta egységre.
Németország északi részén ráadásul egy kis csavarral bővül az esküvőt érintő hagyomány: pontban éjfélkor a látogatók felgyújtják a vőlegény nadrágját, illetve a menyasszony melltartóját – ezzel szimbolizálva az egyedüllét végét.
Van egy másik szokatlannak tűnő hagyomány Görögországban, ez pedig a fogdobálás. Amikor egy gyermek elveszti egy-egy tejfogát, azokat nem a Fogtündér fogja kicsempészni a párna alól, hanem a gyermek apró olimpikonként feldobja az(oka)t a tető irányába.
A fogak elvesztésekor a görög gyerekek bízva szerencséjükben erős, felnőtt-fogakat kívánnak maguknak. A tetőre dobálás hagyománya egyébként érdekes módon eléggé elterjedt a világon, így például Vietnámban, Szingapúrban, Srí Lankán, Kínában és Indiában is ismerik.
