A szecessziós városok hálózata, a Réseau Art Nouveau Network szervezet éppen tíz éve, 2013-ban vette fel tagjai közé Szabadkát, amely így olyan világhírű szecessziós örökséggel büszkélkedő városok közé emelkedett, mint Barcelona, Budapest, Bécs és Párizs. A testület a döntést egyhangúlag hozta meg, és ha ellátogatunk Szabadkára, rögtön megértjük, hogy miért.
Fotó: Shutterstock
Raichle Ferenc építész Szabadka egyik legszebb részén családja számára építtette ezt a palotát, amelynek 1904-es átadása óta mindenki a csodájára jár. Ha valaki vonattal érkezik a városba, a Raichle-palota az első, amit megpillant. Az épület csodálatos dekorációja és pompás színei valóban káprázatosak. A palota bejárata fejjel lefelé állított szív alakot formáz, amely a homlokzat egy részébe van beágyazva. A szív motívum mindig új és eredeti módon van ábrázolva – még a kovácsoltvas kapu is szív alakú. Raichle Ferenc az épületet a szecesszió magyar változata alapján és Erdély népművészetétől ihletve – tarka festéssel, faragott fával, kerti virágok motívumaival, szívekkel – tervezte meg. Napjainkban a palotában a Szabadkai Kortárs Galéria található, az udvarában pedig egy kávézó kapott helyet. A bejárattól balra található a bérpalota, amely dekorációjával és színeivel kapcsolódik a lakópalotához, de szerényebb kivitelezésben.
Fotó: Shutterstock
A szabadkaiak szerint „Európa ezen részének egyik legszebb zsinagógája” épült meg városukban. Az 1902-ben épült neológ zsinagóga nemcsak azért rendkívüli, mert az egyetlen tisztán szecessziós zsidó szentély Európában, hanem azért is, mert a magyar szecesszió egyik csúcsteljesítményének tartják. A magyar szecessziós stílust a népművészeti motívumok jellemzik: virágos dekoráció, pávatoll, tulipán, stilizált rózsa vagy liliom, amelyek megtalálhatóak az ólomüvegeken és a festett falakon is. A beltér az ótestamentumi időket idézi, a színek élénk harmóniája pedig arra hivatott, hogy az öröm érzetét keltse a hívőkben. A zsinagóga belső magassága 23 méter, kupolája pedig majdnem 13 méter széles. Mivel a II. világháború után a szabadkai zsidó közösség nem tudta fenntartani a zsinagógát, ezért 1976-ban a város tulajdonába került, az 1980-as években pedig színházi előadásokat tartottak benne. Felújítása 2019-ben fejeződött be, a szabadkai zsidó hitközség pedig újraavatta a zsinagógát. Bár ez a pompás épület ismét imahellyé vált, de szombat és hétfő kivételével a turisták előtt is nyitva áll.
Fotó: Shutterstock
Szabadka központjában található a magyar szecesszió egyik tündöklő ékköve, az 1908 és 1910 között épült városháza. Tornya 76 méter magas, a 45,5 méter magasan található kilátóból páratlan panoráma nyílik Szabadkára és környékére. A szimmetrikus alapú épületnek négy belső udvara és négy bejárata van. Az északi oldalon egy szép, rendezett parkban található a Kék-szökőkút, valamint egy előcsarnok, melynek emeletén három díszterem van – köztük a városháza szívét jelentő Nagy díszterem. Itt tartják a képviselő-testület üléseit, koncerteket, esküvőket. Gyönyörű ólomüvegei különlegesen értékes műalkotások. A gazdag díszítést, a szecessziós dekorációkat a magyar népművészet romantikus motívumai egészítik ki.
