Visegrád Magyarország egyik legkisebb városa, ám neve mégis gyakran szerepel a nemzetközi sajtóban. Ennek oka az, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia itt állapodott meg arról, hogy érdekeiket összehangoltan képviselik az európai politikában. A Visegrádi Négyek (V4) együttműködése kiállta az idő próbáját: idén már 30 éves múltra tekint vissza.
Kedvező adottságai és stratégiai helyzete miatt Visegrád mindig fontos település volt az idők során. Ma népszerű kirándulóhely és kikötőváros, a festői szépségű Dunakanyar turisztikai és kulturális központja, ahol kicsik és nagyok egyaránt tartalmasan tölthetik az időt.
Miért éppen Visegrád?
A Visegrádi Egyezmény apropóját egy középkori királytalálkozó adta, melyen 1335-ben Károly Róbert magyar király meghívására Luxemburgi János cseh és Nagy Kázmér lengyel király vett részt. A találkozón olyan nagy jelentőségű megállapodás született, amely biztosította a résztvevő országok függetlenségét a nyugati kereskedőktől, illetve új kereskedelmi utakat is kijelöltek, hogy elkerüljék a Bécs által kivetett vámot. Több mint 650 évvel később a közép-európai országok megújították az együttműködést, és a megállapodás aláírására szimbolikus helyszínként Visegrádot választották.
Királyi palota
Fotó: Shutterstock
IV. Béla az 1250-es években kezdte építtetni a ma is álló visegrádi várrendszert, melynek részei a Fellegvár, az Alsóvár és a Vízibástya. Károly Róbert 1320 körül építtette a királyi palotát, melyet Zsigmond király kibővíttetett, és alapított itt egy ferences kolostort is. Visegrád a magyar uralkodók kedvelt tartózkodási helye, idővel pedig királyi székhely lett – Buda mellett gyakorlatilag Magyarország második fővárosa volt.
A város Mátyás király uralkodása alatt élte fénykorát, aki szívesen időzött a vár falai között. Ekkor építették meg a késő gótikus stílusú palotaegyüttest, és itt őrizték a koronázási ékszereket is. A fellendülés a török időkig tartott, a várért folytatott harcokban azonban Visegrád csaknem teljesen megsemmisült. A város a 19. században indult ismét fejlődésnek, napjainkban a hazai és a nemzetközi turizmus kedvelt célpontja.
A Salamon-torony
A korszak építészetében szinte egyedülálló épület az Alsóvár lakótornya, a Salamon-torony. Főbejárata az első emeletről nyílott, az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték. Amikor a 14. század elején Károly Róbert Visegrádra helyezte székhelyét, a tornyot átépítették – így több hely jutott a hajítógépeknek a torony felső teraszán. A magasabban fekvő teraszról egy hídon át lehetett a lakótoronyba jutni. Ezen a teraszon kapott helyet egy kút és a pénzverőház is.
Kirándulás Visegrád környékén
A Pilis hegység valóságos édenkert a természet zöldjére és a friss levegőre vágyó turistáknak. Az Apátkúti-patak völgyében a Telgárthy-rétet, a Bertényi Miklós Füvészkertet, a Pisztrángos tavakat, az Ördögmalom-vízesést és a Kaán-forrást mindenképpen érdemes felkeresni. A turisták körében rendkívül kedvelt a Mogyoró-hegy és az itt található Vadaskert is. A Nagy-Villám hegyen álló Zsitvay-kilátóról csodálatos panoráma nyílik a környékre és a Dunakanyarra. Aki pedig a Pilis hatalmas fái közt tett túra közben úgy érzi, hogy egy jó nagy adag adrenalinra lenne szüksége, a kilátó mellett található bob-, kötél- és canopy-pályákon biztosan megtalálja a számítását.