Mint ahogy ma már szinte mindennek van világnapja, természetesen nem lóghat ki a sorból a csokoládé sem. Csokizásra mindig találhatunk jó okot, így a csokoládé világnapja akár az év bármelyik napján is lehetne. A hivatalos dátum azért esik július 7-ére, mert a történelmi források szerint 1550-ben ezen a napon készítették Európában az első csokoládét.
A kakaó, illetve a csokoládé karrierje azonban nem Európában kezdődött, hanem Amerikában, ahol az őslakos indiánok már évszázadokkal az első európai hódítók megjelenése előtt fogyasztották – igaz, még csak italként, nem pedig szilárd formában.
Luxuscikk az Újvilágból
A régészek a mai Honduras területén fekvő Ulúa völgyben találták meg a legrégebbi tányérokat és ivóedényeket, amelyeket kizárólag a „xocoatl”, a kakaóbabból készített folyékony csokoládé elkészítéséhez és fogyasztásához használtak. A csokoládé fontos szerepet játszott a maják vallásában – és a gazdaságban is. Luxuscikknek számított, melyet csak a kiváltságos rétegek engedhettek meg maguknak, megbecsültségét pedig az is jelzi, hogy a fontos emberek temetési szertartásain kultikus szerephez jutott. A régészek a sírokban terrakotta tárolóedényeket találtak, melyekben sötétbarna port fedeztek fel, ami az elhunytnak felajánlott csokoládéital maradéka volt.
Mi fán terem a csokoládé?
Azt szinte mindenki tudja, hogy a csokoládé kakaóbabból készül, ami a kakaófa termése. Azt azonban már jóval kevesebben tudják, hogy a kakaófa (Theobroma cacao) Dél-Amerika trópusi esőerdőiben őshonos, innen terjedt el szerte a világban. Napjainkban a legnagyobb kakaótermelők az Egyenlítő környéki afrikai országok – Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria, Kamerun –, de jelentős mennyiséget állít elő Indonézia, Brazília és Ecuador is.
A kakaófák kényes növények. Bár akár 200 évig is élnek, de felhasználható termést csak 25 éven keresztül hoznak. A kakaófának 4-5 évbe telik, mire meghozza első termését, ami átlagosan 2500 kakaóbabot jelent. Egy kiló csokoládé elkészítéséhez körülbelül 800 kakaóbabra van szükség.
Falatnyi egészség
Fotó: Unsplash
A csokirajongók számára jó hír, hogy imádatuk tárgya nemcsak finom, de kedvező élettani hatása is van. A csokoládé gazdag ásványi anyagokban, fogyasztása enyhíti a stresszt, a benne található feniletilamin pedig serkenti az endorfin – azaz a boldogsághormon – termelését az agyban. A magas kakaótartalmú étcsokoládé jótékony hatással van a szívre és a vérkeringésre, mert segíthet visszaállítani az erek rugalmasságát. A rendszeresen csokoládét fogyasztók körében kisebb a szélütés előfordulásának esélye.
A világ legnagyobb csokoládémúzeuma
A Lindt Home of Chocolate 2020 őszén nyitotta meg kapuit a svájci Zürichben. A múzeum főcsarnokában kapott helyet a világ legnagyobb csokiszökőkútja – közel 1000 liter olvasztott csoki kering a rendszerben. A látogatók megismerkedhetnek a csoki több mint 5000 éves múltjával, a gyártás folyamatával, és persze elkészíthetik a saját csokoládéjukat is. A múzeum területén található a Lindt legnagyobb alapterületű csokoládéboltja is.
Házi csoki
Fotó: Unsplash
Nem kell azonban Svájcba utaznunk ahhoz, hogy saját csokink legyen. Egy kis odafigyeléssel otthon is készíthetünk csokoládét!
Egy edényben tejet melegítünk, de nem szabad felforralni. Egy tálban összekeverjük a kakaót a cukorral, és lassan hozzáadjuk a tejhez. Folyamatos keverés mellett beletesszük az olvasztott vajat is. Lassú tűzön főzzük még néhány percig. Kiolajozott formába öntjük a forró masszát, és hagyjuk kihűlni. Ezt követően néhány órára a hűtőbe tesszük, majd kiborítjuk a formából és felszeleteljük.