A norvég állami turisztikai oldal több mint 800 tippet ad a Sogne-fjord kapcsán, mi ezek közül választottunk ki hetet. De vajon jól választottunk-e? Olvasd el a cikket, majd a bizonyosság kedvéért pakold be a hátizsákot, és járj utána! Skanzen és menedékház, fatemplom és persze vikingek, mindenfelé.
Itt van a fjordunk
A Sogne-fjord Norvégia leghosszabb és egyik legmélyebb vízű fjordja, nyugat-keleti irányú bevágás az ország szíve felé Bergentől északra, nagyjából 200 kilométer hosszan. A fjordot a jégkorszak és az azt követő éghajlati változások hozták létre: ahogy a kontinentális jég elolvadt, kialakult a ma látható táj, magas hegyekkel és mély völgyekkel.
A térkép a legmenőbb 7 helyet mutatja:
Illusztráció: Nyilassy Lili
1. Nærøy-fjord
A Sogne-fjord egyik leágazása, 18 kilométer hosszú, a legkeskenyebb pontján csupán 250 méter széles. Ha az UNESCO világörökségi listájára felfér, a mi válogatásunkban is bérelt helye kell, hogy legyen.
2. Fjærlands-fjord
Gleccservidék gleccsermúzeummal, örökpanorámás menedékházzal. Az emberi tevékenység miatt (lásd még: éghajlatváltozás) a jég erősen visszavonulóban van.
3. Hopperstad dongatemplom (fatemplom az örökkévalóságnak)
A több mint ezer középkori norvég fatemplomból mára alig több mint kéttucatnyi maradt fenn (többé-kevésbé) eredeti állapotában, melyek közül az öt legidősebb a Sogne-fjord vonzáskörzetében található.
4. Heibergske Samlinger (Kaupanger közelében)
Skanzen skandináv módra, tehát nem egészen olyan, amit a kelet-közép-európai szem megszokott – annál több. Időutazás a mesterségek és szakmák kicsiny farmján, a helyi viszonyoknak megfelelően májustól szeptemberig.
5. Lærdalsøyri – lazacközpont
A pihenésé és a gasztronómiáé a főszerep, ám mivel az utazót a lábai és a hasa mellett a természetes kíváncsiság is viszi, hajtja, egy edukációs kanyart is beiktatunk a programba. A központhoz, ahol mindent megtudhatunk a lazacról, amelyet itt (vagy az ország más részén) fogyasztottunk el.
6. Vettisfossen-vízesés
Ha a sétahajózás, a kajakozás, a SUP-ozás és a fürdés után elegünk van a vízszintesből, térjünk át a függőlegesre: bámuljunk vízesést!
7. A Flåm-völgyi vasút
Gyermekkorunk terepasztala valójában létezik, és ki is próbálhatjuk: panorámavonatozás a világ egyik legmeredekebb normál nyomtávú vasútján.
De miért is ezek a legszuperebb helyek? 1-3.
A Nærøy-fjord, a fjordok királya
Fotó: Getty Images
Fjord-szépségszakértők szerint a víz fölé olykor 1700 métert meghaladóan magasodó, függőleges sziklafalainak köszönhetően a Nærøy-fjordkategóriája koronázatlan királya. A szinte érintetlen természet nem puszta illúzió, az érzésre pedig ráerősít, hogy a vad képi idillt pettyező emberi ujjlenyomatok, azaz az apró tanyák és falvak között nem látunk utakat vagy kitaposott ösvényeket. A fjord végén fekvő Gudvangen falu tökéletes kiindulópont a környék felfedezéséhez, ám mielőtt sétahajóra szállnánk, kajakot bérelnénk vagy SUP-ra állnánk, nézzünk be a Njardarheimr skanzenbe (viking faluba) és ugorjunk el a településtől délre található Kjelfossen-vízeséshez.
Fjærland – Gleccsertúra
Fjærland a Sogne-fjord egyik északi ágát körülölelő terület a Jostedalsbreen, azaz a kontinentális Európa legnagyobb gleccsere közelében. Egy vezetett vagy egyéni túra a gleccservidéken nagybetűs kaland úgy is, hogy a jég sajnos visszahúzódóban van. Ha időben foglalunk, a 18 ágyas, önkiszolgáló Flatbrehytta menedékház a vidék puszta bámulására és bebarangolásához is ideális. Az egyik leglátványosabb, ráadásul könnyen megközelíthető gleccser, a Bøyabreen mindössze 2,3 km, a gleccserekkel és az éghajlattal kapcsolatos ismeretek norvégiai tudásközpontja, a gleccsermúzeum (Norsk Bremuseum) pedig 5 km a menedékháztól. Miért kék a gleccserjég? Miért zöld a fjord? És hogyan alakultak ki? – minden kérdésre választ kapunk a múzeum falain belül, a közeli Supphellebreen gleccser ezeréves jegével pedig saját kísérleteket is végezhetünk.
Hopperstad dongatemplom a középkorból
Fotó: Shutterstock
Az örökségmentők az utolsó pillanatban észbe kaptak, így a 19. század végi, összehangolt akciónak köszönhetően 28 középkori fatemplomot a 21. századi utazó is megcsodálhat Norvégiában. Az egyedi technikával (lafting) készített épületek, amelyek a 12. és 16. század között épültek, számos tekintetben magukon hordozzák a kereszténység felvétele előtti időszak kultúráját: a templomok formavilága és a faragványok a viking érát idézik. A fjord déli oldalán, Vikøyri faluban található, 30 férőhelyes dongatemplom nem a legnagyobb és nem is a legapróbb a megmaradtak között – viszont 1130 körüli „születési dátummal" az egyik legrégebbi. A főhajó és a kórus kivételével az enteriőr teljesen kicserélődött a háromhajós, Borgund-típusú épületben, amely az 1880-as években Peter Andreas Blix építész tervei és a környékbeli mesteremberek keze munkája nyomán újjászületett.