Az oranzséria tulajdonképpen nem más, mint egy télikert, amely narancsfák és más citrusfélék, valamint egyéb fagyérzékeny növények téli elhelyezésére szolgál. Ma azonban már más funkciója is van: kibővíti az életterünket és lehetővé teszi a természet zöldjében való pihenést a hideg hónapokban.
Az első oranzsériákat, avagy narancsházakat az európai arisztokrácia rezidenciáin építették, ugyanis az úri nép élénk érdeklődést mutatott a trópusi és szubtrópusi növények és azok gyümölcsei iránt. Ezekben az építményekben elsősorban pomeráncokat, narancs- és citromfákat neveltek, de helyet kaptak bennük olyan növények is, mint például a füge, a babér, a gránátalma, a mirtusz és a leander – amelyek ugyan fagyérzékenyek, de télen csak alacsony hőfokot igényelnek.
Télikertek Európában
A gyarmatokról származó déligyümölcsök szállításánál problémát okozott a gyümölcs frissességének megőrzése, ezért már az 1600-as években felmerült az egzotikus gyümölcsfák meghonosításának ötlete. Az első oranzsériákat Angliában építették gótikus vagy klasszikus stílusban, melyek óriási ablakokkal, üvegtetőkkel rendelkeztek. Idővel Európa-szerte divatba jöttek, egy valamirevaló főúri palota elképzelhetetlen volt fűtött télikert, de legalább egy fűtetlen oranzséria nélkül.
A leghíresebb télikert a Sir Joseph Paxton által tervezett Kristálypalota volt, amelyet az 1851-es Világkiállításra építettek Londonban a Hyde parkban. Később szétszedték és máshol állították fel, 1936-ban azonban leégett. Oroszország legnagyobb egzotikus növénygyűjteményével a 18. századi szentpétervári télikert büszkélkedhetett. A hideg Oroszországban különösen népszerűek voltak a verandák – azaz a lakóházakhoz fából vagy kőből hozzáépített télikertek.
A legtöbb nagy télikertet ma a botanikus kertekben találjuk. Turisztikai látványosságnak is elsőrangú a londoni királyi botanikus kert, a Kew Garden oranzsériája, a belgiumi Bouchout birtok üvegháza, a berlini Herbarium Berolinense és a párizsi füvészkert, a Jardin des Plantes hatalmas, art-deco stílusú télikertje.
Mit nevezünk télikertnek?
Az oranzsériák kupolás vagy lapos üveg tetőzetén és nagy ablakain beérkező napfény elegendő hőt képez a belső térben akkor is, amikor kint már zimankós idő van. Bár az oranzséria és a télikert értelmezése az egyes országokban eltérhet egymástól, de általában véve elmondható, hogy az oranzsériák fűtetlenek, míg a klasszikus télikertek mindenképpen fűtési rendszerrel vannak ellátva. A dísznövények mellett fűszerfélék és haszonnövények, sőt, terráriumok vagy akváriumok is helyet kaphatnak bennük, de nem ritkán daloló díszmadarakat is láthatunk-hallhatunk a nagy télikertekben.
Saját télikert? Egyszerűbb, mint gondolnánk!
Fotó: Instagram
A télikert az élő természet örökzöld része, amely átmenetet képez a kert és a ház között. Mindenkire pozitív hatással van a természettel való érintkezés, ezért is tartunk növényeket. Ha pedig egy szobányi van belőle, a hatást csak fokozhatjuk. Az otthon és a lakótér növelésének legegyszerűbb módja a házhoz épített télikert, de teraszbeépítéssel is kialakíthatjuk. Berendezhetjük konyhának, étkezőnek, társalgónak, irodának vagy egyszerűen csak pihenőhelynek. A világítást úgy kell megtervezni, hogy megfelelő mennyiségű fényt és kellemes hangulatot biztosítson. A legfontosabb szempont azonban az, hogy jól érezzük magunkat benne, és kényelemben élvezhessük zöld és virágos növényeink között az ötödik évszak örömeit.