Szamarkand – a zarándokváros

Az i. e. 8. században alapított Szamarkand a világ egyik legrégebbi városa, amelyen egykor áthaladt a Nagy Selyemút – ez a középkori kereskedelmi útvonal kötötte össze Kínát a Földközi-tengerrel. Számos látnivalója 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A város nemcsak kulturális, hanem vallási szempontból is fontos helyszín. Minden muszlimnak ugyanis életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába. Ha ezt nem tudja teljesíteni, öt szamarkandi zarándoklattal pótolhatja.

Ulug Begmedresze – A medresze szó szerinti fordításban iskolát jelent, ahol az iszlám vallásjog mellett filozófiát és reáltudományokat is oktattak. Az Ulug Beg a legrégebbi és a legnagyobb ilyen iskola Szamarkandban. Legismertebb tudósa az 1400-as években élt Ulug Beg volt, aki matematikából és csillagászatból tartott előadásokat.

Sher Dor medresze – A medresze különleges építészeti öröksége egy homlokzatdísz, amelyen két oroszlánportré látható. A homlokzatdísz létezését évszázadokig titokban tartották, mivel az iszlám vallás tiltja az ember- és állatábrázolást.

Tillya Kari medresze – Színes, kék-arany homlokzatával ez az épület Szamarkand egyik ékköve. Eredetileg két részből állt: az egyikben az iskola, a másikban pedig a mecset működött.

A Gur-e Amir mauzóleum Szamarkand uralkodóinak temetkezési helye. Az iszlám vallás egyik szent helye, ahol minden Szamarkandba érkező muszlim zarándok elmond egy imát. Lélegzetelállító díszítésének köszönhetően a középkori iszlám építészet remekművei közt tartják számon.

A monumentális méretű Bibi-Khanum mecset szomszédságában található Siob bazár környékét folyamatosan bódító illatfelhő lengi be. Az aromás fűszerekre, aszalt gyümölcsökre és diófélékre szakosodott bazárban az árcédulák inkább csak dekorációs elemek – alkudni erősen ajánlott, ennek elmaradását ugyanis az árusok személyes sértésnek tekintik.

Buhara – a mesék városa

Buhara a Selyemút másik fontos állomása, egy zöld oázis a sivatag közepén. A 2500 éve alapított várost a Selyemút szíveként emlegetik. Bazárjaiban és karavánszerájaiban (keleti fogadók) a világ minden tájáról érkező kereskedők találkoztak. Jól megőrzött középkori épületeinek és különleges történelmi emlékekeinek köszönhetően Buhara 1993 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Kihagyhatatlan látványossága az Ark erődítmény – az emírek székhelye – egy csodálatos épület, melyet többször elpusztítottak, majd újjáépítettek. Masszív, 10 méter magas falaiból farudak állnak ki, hogy befejezetlennek tűnjön az erőd, a hiedelem szerint ugyanis az ártó szellemek csak kész épületekbe költöznek be.

Az üzbég műemlékek többségével ellentétben a Kaljan minaretet nem türkiz csempék díszítik, hanem különleges alakzatokban elrendezett egyszerű téglák. Amikor Dzsingisz kán 1219-ben feldúlta Buharát, lakosait vagy lemészárolta, vagy eladta rabszolgának. A tatár vezért annyira lenyűgözte a 48 méter magas torony szépsége, hogy a Kaljan minaret volt az egyetlen dolog, amit nem pusztított el a városban.