A legdrágább és legolcsóbb úti célok 2020-ban

Az idei felmérés a drága városok terén nem hozott újdonságot, de a legolcsóbb desztinációk körül mindig van lelefé tendálás. Ha mégis az utóbbiakba utazunk, azzal segíthetünk is az országnak, úgyhogy ne rettenjünk el a hiányosságoktól!

A The Economist gazdasági felmérésben (Economist Intelligence Unit) több mint 130 várost vettek alapul – minden kontinens képviseltette magát természetesen. A 2020-as statisztikában arra voltak kifejezetten kíváncsiak, hogy a koronavírus-járvány mennyire tette nehézzé a megélhetést, és az árak növekedése milyen szintű volt egyes városokban. A metropoliszokat 138 féle szempont szerint mérték fel: köztük a szolgáltatások és termékek értékét, élelmiszereket, háztartási szereket és ruhákat vettek figyelembe, vagyis a legalapvetőbb dolgokat. Az alkohol és a dohány ára is jól vizsgálható gazdasági szempontból, hiszen a luxustermékek között ezek azok, amelyeket a szegényebb országokban is megengedhetnek maguknak a fogyasztók.

A top 3 legborsosabb árú város lett idén: Hongkong, Párizs és Zürich, de a 10 legdrágább között van még sorrendben Szingapúr, Oszaka, Tel Aviv, Genf, New York, Koppenhága és Los Angeles is.

Metropoliszok, melyek idén drágábbak lettek: Teherán, Perth, Kanton (Guangzhou), Belgrád, Abidjan, Róma, Düsseldorf, Dakar, Brüsszel, Amszterdam – ezzel jó kalkulálni, ha jövőre esetleg új helyeket szeretnénk felfedezni, vagy visszatérni régi kedvenc városunkba.

A legolcsóbb város idén a háború sújtotta szíriai főváros Damaszkusz lett, a méltányos árú listán van még: Taskent (Üzbegisztán ), Lusaka (Zambia ), Caracas (Venezuela) valamint Almati (Kazahsztán) A többi olcsónak számító város is mind afrikai, dél-amerikai vagy kelet-európai.

Meglepő módon a világ legdrágább városai közül a következő 10 is olcsóbb lett, de persze még így is jóval gazdagabbak kelet-európai viszonylatban: Reykjavik, Sao Paulo, Rio de Janeiro, Bangkok, Moszkva, Mexikóváros, Kijev, Isztambul, Nairobi, Lima.

A The Economist felmérése rengeteg tényezőre kitér, és elemzi is, hogy a turizmus kiesése vagy csökkenése, a home office, a tőzsdék alakulása, az egészségügyi szolgáltatások ára és ehhez hasonló, kézzel fogható változások miképpen befolyásolják egy amúgy gazdag város életét, vagy azt, hogy egy szegényebb országban mennyire élhető a főváros.

Idén például meglepetés volt, hogy Teherán és Belgrád nagyon nagy növekedés ért el, pedig a szegényebb területeken vannak.

Érdekes lesz azt is megvizsgálni egy év múlva, hogy mely nagyvárosok tértek magukhoz a leggyorsabban, amint konszolidálódik a pandémia utáni a turizmus.