5 csodálatos hely, ahol a természet az úr

A Zhangjiajie Nemzeti Park erdői Kína délkeleti részén, Hunan tartományában borítják a földet. Vagyis néha a sziklaoszlopokat. A toronymagas homokkő oszlopokkal és mély szakadékokkal szegélyezett terület a sci-fi-filmeket idézi.

Nem véletlen, hogy James Cameron filmrendezőt is megihlette a nemzeti park, aki innen szerzett inspirációt az Avatar című filmhez.

A Zhangjiajie egyébként már az UNESCO is elismerte, ráadásul a világ egyik leghosszabb és legmagasabban húzódó üveghídja is itt található.

Persze nem minden biztonságos, ami szép: Egy kis túrázás a hegyekben? Vagy irány a mentőhelikopter?

A bolíviai Salar de Uyuni a világ egyik legszélsőségesebb és leglátványosabb természeti csodájának számít, ugyanis ez a világ legnagyobb egybefüggő sómezeje.

A több mint 10 ezer négyzetkilométeren elterülő sósivatag talaját 11 rétegben, mintegy 120 méter vastagon borítja só.

Persze a terület átlagos körülmények között is fantasztikusan fest, de a leginkább lélegzetelállító arcát egy kiadós esőzés után mutatja: ilyenkor az esővíz egy óriási tükörré változtatja a tájat, ezzel olyan optikai illúziót keltve, mintha a felhők között sétálnánk.

Az élénkrózsaszín vizű Hillier-tó az Ausztrália déli partjához közel található Middle Island nevű szigeten található. A szokatlan látvány ellenére a tó színe teljesen természetes: mivel a tónak rendkívül magas a sótartalma, területén a Dunaliella salina néven ismert algán, illetve a halobaktériumokon kívül nemigen találni itt más élőlényt.

A színért elsősorban az előbbi mikroorganizmus felelős, ugyanis a baktérium egy úgynevezett bacteriorubarin nevű pigmentsejtet állít elő. Miután ezek a pirosas pigmentek elnyelik a napfényt, rózsaszínné változnak.

A tavat egy ideig sóbányaként használták, ám mára már kizárólag turisztikai célokra használják – fürdeni ugyan nem lehet benne, de a látogatók helikopterrel bármikor átrepülhetnek felette.

A világörökség részét képező nemzeti parkot járva egy egyedülálló természeti jelenségbe ütközhetünk. A Tsingyk, azaz a karszt fennsíkok felső részeit a talajvíz alámosta, ezzel szakadékokat, hasadékokat vágva a mészkőbe. A helyi geológiai viszonyok miatt az erózió függőlegesen és vízszintesen is bekövetkezett, ami drámai hatású mészkőalakzatokat hozott létre.

A Tsingy szó egyébként magyar fordításban annyit jelent, mint „hely, ahol nem lehet mezítláb járni”. És ez a név igen találónak tűnik.

A park különleges mivoltának köszönhetően rengeteg ritka és veszélyeztetett állatnak ad otthont (például különböző makifajták, kaméleonok), de az itt található 650 növényfaj közül is van, amelyiket a kihalás fenyegeti.

Az Iguazú-vízesés bár legalább annyira impozáns, mint a Niagara-vízesés, elhelyezkedése miatt kevesebben látogatják, mint utóbbit. Az Argentína és Brazília határán fekvő Iguazú Nemzeti Park területén található vízesés több mint 270 különálló zuhogóból és kisebb vízesésből áll, büszkén viselve a világ legkiterjedtebb vízesésrendszerének címét. A vízesés legmagasabb pontja a 82 métert is eléri, melyeknek zubogását meseszerűen veri vissza az őt körülölelő esőerdő.

Ha szereted a természeti csodákat (vagy furcsaságokat), nézd meg ezt is: Kirándultál már a Marson? 5 természeti csoda Magyarországon