A világ leghosszabb vasútvonala – 2. rész

Az első nagyobb város az Urál ázsiai oldalán, mely Moszkvától 1816 kilométerre található. Ez a bájos város Urálon túli régió történelmi, gazdasági és közigazgatási központja, Európa és Ázsia természetes határvonala Jekatyerinburg nyugati szélén húzódik, melyet egy obeliszk jelöl. A várost 1723-ban Nagy Péter cár alapította, és I. Katalin cárnőről nevezték el. Az 1917-es forradalmat követően II. Miklóst, az utolsó orosz cárt Jekatyerinburgban tartóztatták le, és családjával együtt itt végezték ki. A jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum orosz festményeinek gyűjteménye világhírű, de érdemes felkeresni az Ikonmúzeumot is. Történelmi és kulturális öröksége, változatos építészeti értékei miatt az UNESCO felvette Jekatyerinburgot a világ 12 ideális városának listájára.

Az Ob folyó szeli ketté Szibéria legnagyobb városát, mely kiváló kiindulópont az Altaj régióba és Kazahsztán felé. Moszkvától való távolsága vasúton 3335 kilométer, az időeltolódás pedig 3 óra. Érdekes és szórakoztató látványossága a Szovjetunió Múzeuma, ahol a kiállított tárgyakat ki is lehet próbálni. A közlekedés fejlődése iránt érdeklődők mindenképpen keressék fel a Transzszibériai Vasútvonal Múzeumot is. Novoszibirszk közelében található Akademgorodok – egy városnyi méretű kutatóközpont –, amely az egykori Szovjetunióban a legnagyobb szovjet tudósok önként vagy kényszerből választott lakhelye volt, ma pedig számos oktatási és kutatóintézet székhelye.

A Tanszszibériai vasútvonal egyik legkedveltebb állomása, mely több éve turisztikai reneszánszát éli. A vasút 5185-es kilométerkövénél, az Irkut és az Angara folyók összefolyásánál, a Bajkál-tó közelében fekvő város Szibéria egyik ékköve. Az 1825-ben elbukott dekabrista felkelés következtében ide száműzött arisztokraták, tisztek és szabadkőműves gondolkodók meghatározó hatással voltak Irkutszk fejlődésére, aminek következtében gyakran emlegetik Szibéria Párizsaként is. A belváros lélegzetelállítóan szép: 19. századi gyönyörű faépületekkel, múzeumokkal, díszes templomokkal, kilenc színházzal, sok palotával és számos történelmi épülettel várja a látogatókat. A városban több mint negyven park található, összterületük 360 hektár. Az Angara partján áll a Transzszibériai vasút szülőatyja, III. Sándor cár szobra, aki állítólag szenvedélyes horgász volt.

A világ legmélyebb és Ázsia legnagyobb édesvizű tavában található a Föld édesvízkészletének 20 százaléka. Az 1642 méter mély, 636 kilométer hosszú és 25–79 km széles tavat a helyiek tengernek nevezik. Édesvízi fókák és több mint 50 halfaj otthona, egyedi ökoszisztémájának köszönhetően 1996 óta szerepel a világörökségi listán. Vize annyira tiszta, hogy akár ihatunk is belőle, rendkívül magas az oxigéntartalma, és akár 40 méteres mélységig átlátszó. Sok érdekes legenda fűződik hozzá, az egyik szerint a cári család kincse a tó fenekén fekszik. A Bajkál-tó partján, az Angara torkolatánál fekvő Lisztvjanka város híres a vidám, színes faépületeiről, egyben népszerű üdülőhely is, ahonnan csillagtúrát lehet tenni a környékbeli őserdőkbe.