Az apály egyes helyeken akár magával is ragadhatja az embert Az apály egyes helyeken akár magával is ragadhatja az embert
Fotó: Getty Images

2023-07-17

  • Drive
  • Belföld
  • Az apály egyes helyeken akár magával is ragadhatja az embert

Az apály egyes helyeken akár magával is ragadhatja az embert

Tudtad, hogy egy napon belül két apály és két dagály zajlik le? És azt, hogy az árapály, más szóval a tengerjárás mennyi mindent befolyásol a világban, azon kívül, hogy hova ülsz a tengerparton? Ahogy írtuk, a Földön egyszerre két helyen van apály és dagály. Az egyik dagályhullám mindig a Földünk Hold felőli oldalán zajlik, míg a másik az ezzel ellentétes oldalon. A Hold felé eső területeken a dagályhullámot a Hold tömegvonzása hozza létre, és a centrifugális erőnek köszönhetően azokon a területeken kidudorodik a víz, míg az erre merőleges két helyen apály van ekkor.

Mennyi ideig tart?

Egy dagályhullám 24 óra alatt kerüli meg a Földet, de a tengervíz emelkedése és süllyedése kb. 6 óránként következik be. A bolygónk egyes pontjain eltérő magassága van a dagálynak: a nagy víztömegeket, mint az óceánok, jobban meg tudja mozgatni a centrifugális erő, plusz a Hold is nagyobb vízfelületre hat a közelségével. A beltengerekben ennél jóval kisebb a hatás, ezért is kevésbé látványos a tengerjárás.

Hova is parkoljak?

A hajók útvonalait és az energiatermelést is befolyásolja a tengermozgás. Apály idején például rengeteg kikötőbe be sem engedik a nagy hajókat, mert megfeneklenének. De, hogy egy másik nézőpontot is mutassunk: dagály alatt nagyon megnő a vízerőművekben (vannak kifejezetten árapály erőművek) az energiatermelés, ezt a túltermelést kell elosztani az apály időszakára.

Foró: Shutterstock

A tenger vágtató ló

Nagyon látványos Mont-Saint-Michelnél az apály és a dagály váltakozása, ugyanis a normandiai partoknál akkora az eltérés, hogy a vízszintkülönbség elérheti a 15 métert is.

A tenger olyan sebességgel húzódik vissza (egy vágtató ló gyorsaságához hasonlítják), ami ritka az egész Földön, és bizony veszélyes is, mivel képes magával ragadni.

A nagy óceáni öblökben általában szintén nagy az ingadozás: például Észak-Amerikában az Atlanti-óceán partján található Fundy-öbölben (Kanada) a vízszint emelkedése eléri a 16-20 métert is, míg Európában, a Fekete-tengeren partján csak 20-30 centit változik a vízszint. De ezek sem fix számok, mert a holdciklus is befolyásolja a tengerek mozgását. Újhold idején a legmagasabb a dagály, mert olyankor a három égitest – a Föld, a Hold és a Nap – egy vonalban van, és a Nap és a Hold ereje összeadódik. Úgy kell ezt elképzelni, mintha a Hold vonzaná a vizet, mint a mágnes a fémet, amit az alábbi videó tökéletesen szemléltet is!

Fotó: Getty Images