Amit az Everestről mindenkinek tudnia kéne Amit az Everestről mindenkinek tudnia kéne
Fotó: Shutterstock

2023-09-09

Amit az Everestről mindenkinek tudnia kéne

1. Régen (is) tudták a matekot

A Himalája hegylánca csak az 1800-as évek óta hivatalosan a legnagyobb hegy a Földön. A britek által 1802-ben indított Great Trigonometrical Survey feltérképezte az indiai szubkontinenst, és bár a zord időjárás, terep és a betegségek akadályozták a tudósokat, végül meg tudták mérni a Himaláját és kiderült, hogy mégsem az Andok a legmagasabb hegy. A Himalája magasságát (8848 méter) 1856-ban számították ki, 1999-ben pedig egy másik, GPS-technológiával végzett felmérés során kiderült, hogy a britek csak 6 métert tévedtek a méréskor.

2. Isteni kiemelkedés

A Himalájában élőknek a hegy több, mint egy óriási szikla, a tibetieknek és nepáliaknek egy misztikus hely, ami közel visz az istenekhez. Éppen ezért a hegynek több neve is van: a nepáliak Sagarmathának, vagyis „az ég istennőjének” nevezik, a tibetiek Chomolungmának, vagyis „a világegyetem anyaistennőjének” hívják.

3. Nyáron kiváló hely a hűsöléshez

A Mount Everesten sosem megy fagypont fölé a hőmérséklet: a nyári középhőmérséklet -19 fok, a téli -36 fok.

4. Oxigén sem kell, csak térerő

A Twitter – ami egy pár hete már X – elérhető a Mount Everest csúcsán. Az első tweetet a Mount Everest tetejéről Kenton Cool küldte 2011-ben, ez állt benne: „Everest summit no 9! 1st tweet from the top of the world thanks to a weak 3G signal & the awesome Samsung Galaxy S2 handset! @samsunguk", a brit hegymászó akkor a 9. alkalommal ért fel az Everest csúcsára (egyébként tizenhétszer hódította meg), és nagyon gyenge 3G hálózat segítségével tudott posztolni egy Samsung mobillal.

5. A Google kocsija ide nem bírt felmenni. Skandallum!

Ma már minden jól látható a Google Mapsen, de nem volt olyan könnyű ott is fotózni, hogy a hegyről valós képek kerüljenek fel a digitális térképre. Egy profi csatnak is 12 napba telt, mire megfelelő mennyiségű és minőségű képet sikerült csinálni az Everestről, hogy ma már mindenki láthassa a térképen.

6. Lakásomat az Everestért

Nagyjából 15 millió forintba kerül a hegy meghódítása, de ebben nincsenek benne a profi magashegyi felszerelések, csak az adók, engedélyek, az alaptábor használata, a serpa és az oxigén. Mi is írtunk róla, hogy sok hegymászó nagyon kicentizve indul el a csúcshódításra, és útközben kell még szponzort találniuk. Ez történt nem régen az új világrekordot felállító Kristin Harila, norvég hegymászóval is, ő az egyik alaptáborból kérte a követőit, hogy adományozzanak neki, hogy tovább tudjon menni. Olcsóbb lehet egy Everest-túra, ha a mászó nem a csúcsra szeretne feljutni, vagy nem csúcsszezonban indul útnak, és persze akkor is, ha nem kérünk teherhordóktól asszisztenciát. Várjuk az első januári mászót!

7. Akiknek nem kellett sorba állni

Sir Edmund Hillary és serpája, Tenzing Norgay voltak az elsők a hegycsúcson 1953-ban. Az első nő a Csomolungmán Junko Tabei japán hegymászó volt 1975-ben, aki egyébként teljesítette a Seven Summits-ot is. Tom Whittaker volt az első amputált végtagú hegymászó, aki feljutott a csúcsra művégtaggal 1998-ban. És akkor legyen egy duplán extrém hegymászó rekord is: Stephan Gatt először felmászott a hegycsúcsra, majd onnan lecsúszott snowboarddal 2001-ben. Mindezt oxigén-rásegítés nélkül érte el, és saját maga vitte fel az összes felszerélését.

Fotó: Shutterstock