Farsang – a vidámság ideje

Az európai farsangi ünnepségek hagyománya Olaszországból ered. A karnevál szó is a köznyelvi latin „carne vale" kifejezésből származik – ami a hús elhagyására utal.

Az első velencei karneválra a XI. században került sor, és minden bizonnyal nagy sikert arathatott, mert nagyon gyorsan a város ikonikus rendezvényévé vált.

A karnevál résztvevőinek ruhatárából már akkor sem hiányozhatott a gazdagon díszített jelmez és maszk, amelyet a lakosság megcsodálhatott az ünnep alkalmával. A velencei karnevál időpontja minden évben más, csak annyi biztos, hogy január vége és március eleje között zajlik, központi helyszíne pedig a Szent Márk tér. Érdemes azonban bejárni Velece összes utcáját – a tengerre épített város ünnepi hangulata örök emlék marad.

Az ünnepség egy rituáléval, az Angyal repülésével kezdődik, amikor egy akrobata acélkötélen lebegve suhan át a Szent Márk tér felett. Régi hagyomány, hogy a karnevál végén megválasztják a legszebb maszkot, amit látványos bál, zárásképpen pedig tűzijáték követ.

Nyugati szomszédunknál még ma is sok városban és faluban fontos ünnep a farsang, amely az adott tájegységtől függően a karnevál, masopust vagy fašank elnevezést viseli.

Ilyenkor élőzene mellett a maszkos felvonulók az egész falut körbejárják. A fiatalok közben egy kosárba tojást, szalonnát és fánkot gyűjtenek, amit aztán este együtt fogyasztanak el a kocsmában tartott mulatságon.

Az UNESCO világörökségi listáján szereplő Český Krumlovban utcazenészek és színészek közreműködésével zajlik a farsangi mulatság. A nagyobb városokban, mint Brünn vagy Prága, hagyományos ételek kóstolójával egybekötött felvonulásokat szerveznek – és persze az elmaradhatatlan operabált, amelynek minden évben más a témája.

Szlovákiában a farsang vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. A múltban ez volt a disznóvágások és az esküvők, valamint a zenés jelmezes felvonulások időszaka. Liptóban egykor a bíró felesége készített hatalmas mennyiségű rántottát a falu lakói számára.

A lakoma végeztével kezdődött a mulatság, ahol farsangi és csörögefánk, karamell, kocsonya és sokféle rétes került az asztalra.

A farsang csúcspontja az „utolsó muzsika" volt, amikor eltemették a nagybőgőt. Ezen a szimbolikus temetésen az álruhás papot, sekrestyést és kántort az egész falu elkísérte a szertartás helyszínére. Egy temetésen – ahogy illik – sok a sírás-rívás, de mivel a szertartás a humort sem nélkülözte, ezért sok nevetés is volt. A nagybőgő eltemetésével kezdetét vette a böjt, amikor csak húsmentes ételeket, az alkoholtartalmú italok helyett pedig gyógyteát fogyasztottak.