TŰZ ÉS VÍZ CSODÁI

Ha akadnak természeti jelenségek, amelyek megérdemlik a kivételes jelzőt, a gejzírek mindenképpen azok. Földünkön nagyjából csupán ezer található belőlük, ráadásul csak meghatározott helyeken. A gejzírek létrejöttéhez ugyanis több körülménynek is teljesülnie kell. Először is a víznek a föld mélyében fel kell melegednie, és egy olyan nyíláson kell a felszínre törnie, amely a kitörésig zárva van. Az elzáródás időről időre enged a felhalmozódott nyomásnak, ennek köszönhetően a vízsugár pedig akár több háztömbnyi magasságba is kilövellhet. Barangoljunk együtt a gejzírek birodalmában, és ismerjük meg ezeket a kivételes természetes kincseket! Ha különleges gejzíreket akarunk látni, nem kell Izlandra vagy Amerikába utaznunk. Kassa környékén is található egy, amely igazi ritkaságnak számít.

A gejzíreket tápláló források általában nagyjából két kilométer mélyen erednek. A teáskanna alakú résekben a vízből pára lesz, erős nyomás keletkezik, amely végül felszínre nyomja a még mélyben lévő vízoszlopot. Az Egyesült Államokban található Yellowstone Nemzeti Park Steamboat gejzírje 90 méter magasra lövelli ki a vizet, ezzel világcsúcstartónak számít. A jelenség monumentális, de átlagosan csupán kétévente egyszer látható. Egy másik gejzír a Yellowstone-ból, az Old Faithful ezzel szemben szinte óránként mutat aktivitást. Mivel a vízoszlop akár 50 méteres magasságot is elérhet, az Old Faithful rengeteg látogatót vonz, a világ legismertebb gejzírének tartják.

Az Egyesült Államok Chilével, Új-Zélanddal, Oroszországgal (Kamcsatka) és Izlanddal együtt igazi gejzírnagyhatalomnak számít. Európában Izlandon kívül például egy bolgár fürdővárosban, a Szófiától 70 kilométerre délre fekvő Szapareva Banjában is találunk gejzírt. Egy próbafúrás során, 1957-ben fedezték fel, a vize 102 °C-os. Néhány másodpercenként 18 méteres magasságba tör fel.

Foto: 123rf

Az egyetlen szlovákiai gejzír Kassától alig 30 kilométerre északkeletre, Herlányban (Herľany) található. A vizet 22 méter magasba lövelli ki. A világon egyedülálló módon Herlányban a vízgőz helyett szén-dioxid nyomja ki a vizet, mely így hideg állapotban kerül a felszínre. A Föld alsóbb rétegeiből származó CO2 ugyanúgy felhalmozódhat, mint a vízgőz. Ha elégséges mennyiségű gáz gyűlik össze, megtörténik az erupció. Hasonló gejzírt csak messzebb, a németországi Andernach am Rhein városában találunk.

A herlányi jelenségre termálvíz feltárása közben bukkantak. A településen a 19. században fürdőt alapítottak, 1870-ben pedig új források felkutatásába kezdtek. Amikor 172 méter mélyre értek, meglepő dolgot tapasztaltak: négyméteres vízsugár tört fel a földből. 330 méteres mélységet elérve a víz már tíz napon át spriccelt egyfolytában. A fúrást 1875 májusában végül 404,5 méteres mélység elérését követően fejezték be. A gejzír azóta minden 34. vagy 36. órában mutat aktivitást, a legközelebbi kilövellés időpontja a község honlapján, az obecherlany.sk oldalon található. Az elmúlt 120 év során annyi víz került a felszínre, hogy csaknem háromszáz, ötvenméteres úszómedencét lehetne megtölteni vele.

Eger közelében, nem egészen 150 kilométerre Herlánytól, emberi segítséggel ugyancsak egy világszenzációnak számító látványosság jött létre. Maga a hatvanezres város is megér egy látogatást: a Magyarország legmagasabb pontjával, a Kékessel (1014 m) büszkélkedő Mátrával határos Bükk hegység lejtőin található település felemelkedését nagymértékben gyógyhatású, enyhén radioaktív vizének köszönheti, amely már évszázadokkal ezelőtt is vonzotta a látogatókat.

A fürdő első írásos említése 1448-ból származik. A városban számos történelmi emlék maradt fenn, köztük a vár is, amely leginkább az 1552-ben visszavert török ostrom kapcsán vált híressé, amikor 2000 várvédő állt ellen egy hetvenezres török seregnek. Az oszmánok azonban évtizedekkel később mégis bevették a várost, a török uralom idejéből pedig egy minaret is fennmaradt Egerben. Néhány kilométerre a várostól, szó szerint a vízből emelkedett ki a már említett különlegesség. Egerszalókon 1961-ben olajat és földgázt keresve, fúrás közben egy magas kalciumtartalmú termálvízforrásra bukkantak. Az évtizedek alatt felszínre került víz mészköves dombot alakított ki, megannyi kaszkáddal. A fürdő ma egy aquapark részeként üzemel. Érdekesség, hogy itt is találunk kapcsolódást Törökországgal: az egerszalóki sódomb kiterjedésével és ragyogó fehérségével a világhírű török Pamukkale tájait idézi – ami az ország egyik legvonzóbb látványossága.

Ezenkívül már csak a gejzíreiről ismert Yellowstone Nemzeti Parkban, Mammoth Hot Springs környékén láthatunk hasonló képződményeket.

Lengyelország ugyan kétszer kiterjedtebb, mint Magyarország és Szlovákia együttvéve, termálvizekben viszont nem annyira gazdag. A Tátrában található Zakopanéban azonban egyszerre élvezhetjük a föld mélyének jótékony ajándékait és a nem mindennapi kilátást. A helyi aquapark több mint 30 méteres nyitott medencéjét ugyanis úgy építették meg, hogy a Giewont csúcsában (1895 m), a Tátra előretolt bástyájában lehessen gyönyörködni belőle. A 29-32 °C-os víz nyilván télen a legélvezetesebb. Ha derült időben fénylő hegygerinc csúcsai láttán a látogató az édenkertben érezheti magát. Kétezres csúcsokra néző aquaparkokat Zakopane környékén is találunk. A várostól 15 kilométerre északra, 2008-ban adták át a 30-38 fokos vízzel rendelkező Szaflary termálfürdőt. Ugyanebben az évben nyílt meg Zakopanétól északkeletre a Bukovina termálfürdő. A nyitott medencéket látványos módon egy lejtős területen alakították ki, így az óriáscsúszdák sem hiányozhatnak. Az innen hat kilométerre fekvő Bialka Tatrzanska településen 2011-ben nyitotta meg kapuit a Terma Bania. Aki a lengyel oldalról szeretné látni a Tátrát, annak ezt ajánljuk. 2015 óta működik a Termy Szaflary szomszédságában a Goracy Potok aquapark, melynek főépülete egy hagyományos faház stílusát idézi. Ettől valamivel nyugatabbra, 2016-ban nyílt meg a különösen nagy méretű, 640 és 855 négyzetméteres kinti medencéivel méltán népszerű Chocholowskie termálfürdő.