A gótika nyomában: városnéző séta Bártfán

A főtéren található Bártfa ékessége, a XVI. században épült városháza, melynek különlegessége, hogy a késő gótika mellett megjelennek rajta reneszánsz formák is. Gótikus stílusban kezdték építeni Alexius mester vezetésével. Legszembetűnőbb része a faragott kőcsipkékkel díszített reneszánsz lépcsőfeljáró és meredek, díszes tetőszerkezete. A városháza egyik homlokzatán található egy XVI. századbeli óra, amely alatt a történelmi magyar címer, tetején pedig Roland lovag szobra látható. Az erkély faragott díszítésű, és ezen kaptak helyet a városi tanács tagjainak címerei is.

A városháza boltíves termeiben a Sárosi Múzeum gazdag történelmi és egyházművészeti kiállítása tekinthető meg. A legértékesebb látnivaló Lőcsei Pál mester Kis kálváriájának gótikus szoborcsoportja, az 1524-ből származó Szent Miklós-oltár.

A bártfai Szent Egyed-bazilika a Kassai egyházmegye második legnagyobb temploma. Hatemeletes tornya 76 méter magas, melynek negyedik emeletén három harang található. A három harangból kettő újkori – János és Orbán néven emlegetik őket, a harmadik harang pedig Signum névre lett keresztelve. A torony legfelső emeletén lévő kilátóból csodálatos panoráma nyílik a környékre.

Egy 1247-ből származó irat szerint az eredeti templom a cisztercita kolostor része volt. Sok természeti csapást – tűzvész, földrengés, viharok – követően az épületet 1879 és 1899 között Steindl Imre tervei alapján újították fel. A szentélyt II. János Pál pápa apostoli levele alapján 2001-ben bazilika minor rangra emelték, és ezzel Szlovákia hetedik bazilikája lett.

A város nyugati részén található ferences kolostort és a Keresztelő Szent János-templomot szintén gótikus stílusban építették. A komplexum érdekessége a reneszánsz boltívvel ellátott kolostorfolyosó. A kolostor mellett sétálva eljutunk a városi erődítmény falához, amely Szlovákia legépebb állapotban fennmaradt középkori védőrendszere.

Bártfa rendkívül hangulatos főterének építészeti szempontból egyik legizgalmasabb épülete a Gantzaugh-ház, amely eredetileg gótikus stílusú volt, majd 1556-ban reneszánsz stílusban átépítették. A következő átépítésnél a reneszánsz ablakokat barokkra cserélték, az épület pedig rokokó falfestést kapott. Napjainkban a Sárosi Múzeum adminisztratív részlege működik benne, de a földszinten egy kiállítóterem is található.