Késmárk vára – reneszánsz a Poprád partján

A város felfedezését érdemes a régi városháza épületénél kezdeni, amely a főtér domináns épülete. Egy korábbi kápolna helyén épült a 14. században a Szent Kereszt-bazilika, amely mellett az 1568-ban épített reneszánsz harangláb található. Ez a harangláb a legrégebbi és sokak szerint a legszebb is az egész Szepességben. Késmárk híres látnivalója az UNESCO világörökségi védelem alatt álló evangélikus fatemplom, amelyet 1717-ben építettek hozzá egy már meglévő szakrális épülethez. A díszes belső terű templom tiszafából és vörösfenyőből készült – egyediségét az adja, hogy egyetlen fém alkatrésze sincs. A városnézést követően érdemes egy kirándulást tenni a Jeruzsálem-dombra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra és a Magas-Tátra környező hegycsúcsaira.

A reneszánsz stílusú, bástyákkal tagolt Thököly-vár Késmárk központjában található – napjainkban múzeumként működik. A vár középkori történelme igen kalandos volt: 1441-ben elfoglalták a husziták, később Mátyás király a Szapolyai családnak adományozta, akik az erődöt egy gótikus várkomplexummá bővítették, majd 1579-ben megvásárolta egy dúsgazdag kereskedő, Thököly Sebestyén. A Thököly család a gótikus várat átépítette reneszánsz stílusú kastéllyá, ami aztán a család székhelye lett. Messze földről hívtak kőfaragókat, kőműveseket, festőket, akik az udvaron reneszánsz árkádokat alakítottak ki, a vár termeit pedig gyönyörű festményekkel díszítették. Itt született a család legismertebb tagja, Thököly Imre felső-magyarországi és erdélyi fejedelem, a legendás „kuruckirály", akinek síremléke a késmárki új evangélikus templomban található. A kuruc felkelés leverése után Lipót császár a várat lefoglalta és annak fényűző berendezését Bécsbe szállíttatta.

A vár 300 éve került véglegesen a város birtokába, időközben volt benne műhímző manufaktúra, raktár és kaszárnya is. 1931-től múzeumként üzemel, egyik ékessége a gyönyörű várkápolna, amelynek főoltára csavart oszlopokkal díszített, rajtuk magyar királyok szobrai láthatók. A kiállítótermekben megtekinthető a helytörténeti múzeum gyűjteménye, melynek különleges látnivalója az 1897-ből származó, első magyarországi röntgenkészülék.

Egy legenda szerint Laszky Albert várúr bezáratta feleségét, Beátát a vár tornyába hat esztendőre, amiért a beleegyezése nélkül elment kirándulni a közeli Tátrába. A toronyból két ablak nyílt: az egyiken az ételt kapta, a másik ablak a Tátra hegyeire nyílt. A szóbeszéd szerint a „fekete úrnő" szelleme azóta is kísért a vár falai között.