REJTETT KINCSEK

Aki utazott már Pozsony és Zsolna között az autópályán, az Puhó környékén nyugati irányban felfigyelhetett néhány hatalmas, fehér színű sziklára. Olyan itt a táj, mint egy westernfilmben. Ezek az Oroszlánkői-szirtek (Vršatské bradlá) fehér színüket a mészkőnek köszönhetik. A szirtekhez úgy juthatunk el, ha Ilavánál az autópályáról lehajtva Poroszka (Pruské) község felé vesszük az irányt. Ha valaki kerékpárt is hoz magával, letesztelheti, milyen erőben van. A Poroszkáról Oroszlánkő (Vršatské Podhradie) felé utazó a sziklák közvetlen közelében vezető hét kilométeres aszfaltúton 400 méteres szintkülönbséget küzd le. A sziklatömb messziről egységesnek tűnik, közelebb érve azonban látszik, hogy két részből áll. A bal oldalon magasodik az Oroszlánkő (898 m), jobbra a Komló-hegy (925 m). A két szikla között vezető úton könnyen átjuthatunk a túloldalra. Csak ekkor tárulnak fel balra tőlünk Oroszlánkő várának addig takarásban lévő romjai. Kijelölt turistaút visz a Komló-hegyre is. Ha további sziklaképződmény felfedezésére vágyunk, a sárga jelzés mentén induljunk el a Komló-hegyről Vöröskő (Červený Kameň) községbe, ahol egy 45 méter magas mészkőtű áll. Az Oroszlánkői-szirtektől eltérően ez vöröses színű.

Különleges sziklákból nincs hiány az ország középső részében sem, melynek dombor - zata nagyrészt vulkáni tevékenység nyomait őrzi. Egykori vulkán maradványa a Bralo - vá-szikla (826 m) is a Körmöci-hegység nyugati részének festői völgyében található Remata üdülőközpont felett. A sziklához ve - zető utat még különlegesebbé teszi, hogy a Remata felőli oldalon egy régi kráter belső oldalában vezet. A csúcsról szép kilátás nyílik Nyitrabánya (Handlová), a másik oldalon pedig a Turóc és Turócnémeti község felé. E település környékén is találhatunk több méter magas sziklaképződményeket. A falu történetéhez azonban szomorú események is fűződnek. Eredetileg főleg németek lakták, akik közül nem egész egy hónappal a szlovák nemzeti felkelés kitörése után a partizánok 190 lakost kivégeztek. Több mint egy évtizeddel a tragédia előtt épült meg a sziklatömb alatt vezető, három kilométer hosszú vasúti alagút, amely elkészültekor a leghosszabbnak számított az országban. Érdemes Rásztony (Ráztočno) község közelében megtekinteni a Hájska jaskyňa nevű 25 méter hosszú barlangot is. A túra után jól fog esni egy kis fürdőzés a helyi hegyi szállodában.

A Tátra csúcsait néha annyira ellepik a turis - ták, hogy a bércekről készült fényképeken szinte szőlőfürtökre emlékeztetnek. Ám itt is találhatunk nyugodtabb helyeket. Ezek közé tartozik a Kapor-völgy (Kôprová doli - na), amely nyugatról öleli körül a legendás Kriváňt. A 2004-es pusztító szélvihar után ez a völgy a közeli Csendes-völggyel együtt a védett területeken kidőlt fák kitermelése elleni harc jelképévé vált. A motorfűrészek és a traktorok végül nem jutottak be sem a Csendes-, sem a Kapor-völgybe, mindent a természetre hagytak. Az itteni vadonban állítólag több mint ezeréves havasi cirbolya - fenyők is rejtőznek. Mindkét völgyben egy hosszabb szakaszon aszfaltút is vezet, a gya - logtúra így kerékpározással is ötvözhető. A Kapor-völgyben egészen a Kmeť-vízesésig eltekerhetünk. Ez a maga 80 méterével a legmagasabbnak számító szlovákiai vízesés Podbanszkótól (940 m) nagyjából nyolc ki - lométerre található. Újabb három kilométer megtétele után a Hlinszka-völgy (Hlinská dolina) torkolatánál (1411 m) útelágazáshoz érünk. Aki balra tart, elgyalogolhat a Tátra szlovák oldalán a harmadik legnagyobb tengerszemnek számító Alsó-Fenyves-tó - hoz (Nižné Temnosmrečianské pleso). A jobb oldalon emelkedő út a Kapor-csúcsra (2363 m) vezet. Az út felfelé több mint két és fél óra, így egy bicikli sokkal kellemesebbé teheti a visszautat a Kapor-völgyön át.

Egy Andrej Varchola nevű szegény építő - munkás 1913-ban kivándorolt az Egyesült Államokba. 1921-ben a felesége, Júlia is követte, 1928-ban pedig megszületett a harmadik fiuk. Őt Andy Warholként is - merte meg a világ, a pop-art királyaként a művészet ikonikus alakjává vált, így a szülei szülőhelye, a lengyel határ mellett fekvő Mikó (Miková) iránt is megnőtt az érdeklődés. A művész szüleinek háza már nem áll, a község felső részében lévő telken már csak egy kút található. Északkelet-Szlovákia hegyeinek csendes környezete azonban kiváló lehetőséget nyújt sétára vagy biciklitúrára. A 15 kilométerre fekvő Zőlaborcon (Medzilaborce) át, ahol egy Warhol-múzeumot is találunk, egészen a lengyel határt képező hegygerincig juthatunk. A környező falvakból, Kalenóról (Kalinov) és Laborcfőről (Habura) több út is vezet a Koprivničná- (726 m) és a Paseky-csúcsra (844 m). Ez utóbbi magaslaton a vidék panorámája egy felújított kilátóról tárul elénk. A táj tehát felfedezésre vár, csakúgy, mint a közeli Telepóc (Osadné) és Újszék (Nová Sedlica) felett található Polonyinák Nemzeti Park.

Szlovákiában körülbelül 150 kilátót találunk, ahonnan madártávlatból gyönyörködhe - tünk a tájban. Közéjük tartozik a Duklai-hágón álló 49 méter magas torony is. Egy sikertelen hadművelet emlékére állították: a II. világháború alatt a felkeléstől sújtott Szlovákiába ugyanis itt próbáltak bejutni a felszabadító csapatok. A hágó mintegy 40 kilométerre fekszik Mezőlaborctól. A kilátóba való belépés díjköteles, csakúgy, mint a Kassa felett magasodó Hradová-domb kilátójába vagy a pozsonyi Zerge-hegyen álló, csaknem 200 m magas tévétoronyba. Díjfizetéshez kötött a tátrai Zár (Ždiar) közelében található Bachleda-völgyi lombkoronasétány és a hasonló bajmóci (Bojnice) látványosság felkeresése is. Több tucat kilátóba azonban a belépés ingyenes. Kiemelkedik közülük a Kis-Kárpátokban, Verbó (Vrbové) közelében, a Klenová-csúcs alatt felépített, gigantikus homokórára hasonlító, 14 méter magas kilátó. A tokaji borvidék egyik gyöngyszeme pedig a boroshordó alakú 12 m magas kilátótorony.

194 méter A LEGMAGASABB KILÁTÓ – ZERGE-HEGYI TÉVÉTORONY.

1314 méter A LEGMAGASABBAN FEKVŐ KILÁTÓ – SKORUŠINA, ORAVICE KÖZELÉBEN.

21 m A LEGDÉLEBBEN TALÁLHATÓ KILÁTÓ – NAGYKESZI, KOMÁROM KÖZELÉBEN. A LEGRÉGEBBI KILÁTÓ – ŐRTORONY KORPONA FELETT. Az eredeti tornyot 1564-ben építették.