Jelképpé vált hegyek: a Kriván és a Király-hegy

A túrázók körében rendkívül vonzó célpont a 2494 méter magas, ferde ormú Kriván, amely a Magas-Tátra 10. legnagyobb hegye. A legenda szerint a Kriván azért hajlott meg, mert egy angyal véletlenül beleütközött és megsuhintotta a szárnyával. Szembetűnő görbületének köszönhetően a Kriván igen könnyen beazonosítható, különös alakja sok költőt, festőt és fényképészt megihletett, illetve a liptói folklórba is beépült. A Kriván a szlovákok nemzeti hegye, egyfajta jelkép, amelyre a 19. század közepe óta a nemzeti büszkeség jegyében rendszeresen szerveznek túrákat, 2009 óta pedig a három legkisebb címletű szlovák eurócenten is szerepel.

A Kriván megmászása bizonyos fokú erőnlétet és elszántságot igényel, mert a csúcsra vezető úton nincsenek sem létrák, sem kapaszkodók. Cserébe viszont a csúcsra feljutók páratlan szépségű körpanorámában gyönyörködhetnek. Két túraútvonal közül választhatunk: az egyik a Csorba-tótól indul, és körülbelül négy óra alatt tehető meg, a másik turistaösvény pedig a Három-forrás (Tri studničky) erdészháznál kezdődik és körülbelül három és fél órát vesz igénybe. Az út meglehetősen hosszú és megterhelő, és mivel útközben semmilyen étkezési és vízvételi lehetőség sincs, ezért feltétlenül pakoljunk a hátizsákunkba elegendő mennyiségű elemózsiát és folyadékot is. A Krivánról a kék jelzésű turistaút vezet le a Jamszkó-tóig, ahonnan a Csorba-tóhoz lehet eljutni a Tátrai magisztrálén.

A költők és a nép által sokszor megénekelt Király-hegy az Alacsony-Tátra egyik leglátogatottabb hegycsúcsa. Az 1946 méter magas hegy egy történelmi „eseményről" kapta a nevét: a legenda szerint 1474-ben Mátyás király vadászat közben ebédelt meg rajta, és ennek emlékére kapta a királyi jelzőt. Hogy ez igaz-e vagy sem, több mint 500 év távlatából nehéz lenne kideríteni, az viszont egészen biztos, hogy az Alacsony-Tátra keleti részét erről a hegyről nevezték el Király-hegyi-Tátrának.

A „Na Kráľovej holi stojí strom zelený" kezdetű, közismert szlovák népdal szerint egy zöld fa áll a Király-hegyen. Mivel a hegy valójában csaknem kopár, ezért fát nemigen találni rajta, kiváló túraútvonalakat viszont igen! A hegycsúcs több irányból is megközelíthető, a legegyszerűbben Šumiac felől egy aszfaltburkolatú utacskán, amely a bringások és a gyermekes családok legnagyobb örömére nem minősül közútnak, sőt, télen még sífutópályaként is szolgál. A 7-8 km hosszú túra során a Chata pod Kráľovou hoľou hegyi kunyhóban van étkezési lehetőség, a hegy csúcsára épített rádió- és tévétoronynál lévő menedékházban pedig akár az éjszakát is el lehet tölteni, ha túra közben az időjárás hirtelen veszélyessé válna. Az adótornyot 1960-ban építették, azóta a kirándulók kedvelt célpontja. A Király-hegyről lenyűgöző panoráma tárul elénk a Magas-Tátrára és a Murányi-fennsíkra – különösen meteorológiai inverzió idején, amikor nagy magasságban a levegő melegebb, mint a földfelszín közelében.