A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) 1972 óta vezet nyilvántartást a látogatók számával kapcsolatban. Volt olyan nap, amikor 30 232-en jártak a parkban. A legtöbben úti célul a Tarajkát választották, ahova az Ótátrafüredről induló siklóvasúttal juthatunk fel a legkönnyebben. Nagy népszerűségnek örvend a Kőpataki-tó és a Poprádi-tó környéke is. A vizsgálatok szerint a megfigyelt két hegycsúcs közül a Tengerszem (Rysy, 2499 m) valamivel több embert vonz, mint a Kriván (Kriváň, 2494 m). A Tátra azonban ennél sokkal többet kínál. Az indián nyár ideális a Tátra felfedezésére, ilyenkor ugyanis kevésbé változékony az időjárás és jobbak a látási viszonyok. Ráadásul a nyári szezon után kevesebb a turista és az árak is alacsonyabbak.
Tavaly október végén a Lomnici-csúcson új rekordot jelentő 11 Celsius-fokos maximum-hőmérsékletet mértek. Az őszi szikrázó napsütésben a látvány egészen káprázatos, az extrém körülményekhez szokott mászóktól kezdve a kevésbé edzett túrázókig mindenki számára.
Magas-Tátra, Alacsony-Tátra, Liptói-havasok – akik először járnak a hegyekben, azoknak gondot okozhat, hogy különbséget tegyenek a számos elnevezés között. Az Alacsony-Tátra a Liptói- és a Tátraalji-medencétől délre található különálló hegység. A medencék északi oldalán Szlovákia legmagasabb hegysége, a Tátra fekszik. E hegység nyugati részét nevezzük Liptói-havasoknak, két egységből álló keleti részét pedig Magas-Tátrának, illetve Bélai-havasoknak (ez utóbbit szokták Keleti-Tátraként is emlegetni). A legimpozánsabb csúcsok – a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m) és a Lomnici-csúcs (2634 m) – természetesen a Magas-Tátrában találhatók. Az átlagos turista ezekre csak hegyi vezetők segítségével juthat fel, akik az oda- és a visszaútért is – a résztvevők számától függően – több száz eurós díjat számolnak fel. Megmászásukhoz persze jó erőnlétre és megfelelő felszerelésre is szükség van, nem úgy, mint a kevésbé profi, alkalmi turisták számára is elérhető Elülső-Szoliszkó-kúp (2117 m). A Csorba-tó mögött magasodó hegy a Pátriával (2203 m) együtt a Tátra egyfajta elővédje. A tó a maga 19,8 hektáros kiterjedésével a Tátra második legnagyobb vízfelülete a Nagy-Hincó-tó után és már több mint 130 éve dívik rajta a csónakázás. A tavat körülvevő vidéken fokozatosan jött létre az ugyanezt a nevet viselő hegyi település, ami 1346 méterrel fekszik a tenger szintje felett. Közvetlenül a településről felvonó visz a Szoliszkói menedékházba (1840 m), menet közben fantasztikus kilátás nyílik az emblematikus síugrósáncokra is. Miután a felvonó célba ér, még egyórányi út vár a túrázóra a csúcsig. A Csorba-tótól indulva a táv megtétele nagyjából három órát vesz igénybe.
FOGASKEREKŰVEL A FELHŐKIG
A Csorba-tótól a 30 m magas Fátyol-vízesés felé vehetjük utunkat. Az Elülső-Szoliszkó-kúp és a Pátria között lévő Malompataki-völgyön keresztül vezető út két óra alatt megtehető. Aki innen még tovább- menne, az a sárga jelzésű túraútvonalon eljuthat a Lorenz-nyeregig (2300 m), majd a Furkota-völgyön át vissza a Csorba-tóhoz – ez azonban már egy nehezebb, egész napos túrát jelent. Kevésbé megerőltető túrák közül is választhatunk, például az Ótátrafüred (1010 m) fölött elhelyezkedő Tarajkára (1285 m) vezető is ilyen. Ide fogaskerekűvel lehet feljutni, azaz nem is kell különösebben megerőltetnünk magunkat. 2008 októberében, szlovákiai látogatása során II. Erzsébet brit királynő is utazott rajta. Tátralomnicról (904 m) drótkötélpályás felvonóval juthatunk fel a Kőpataki-tóhoz (1754 m), majd tovább a Lomnici-csúcsra. Az út utolsó, lenyűgöző látványt nyújtó szakaszára azonban elővételben érdemes jegyet váltani, az érdeklődés iránta ugyanis általában meglehetősen nagy. A gyaloglás szerelmesei a Kőpataki-tótól a Nagy Morgás-hágóhoz (2038 m) tehetnek túrát, ami nagyjából egyórás utat jelent oda és vissza is.
