Ahol januárban van karácsony

A karácsony előtti időszakban a pravoszláv hívők 40 napig tartó böjtöt tartanak. Hagyomány, hogy a konyhát és az étkezőasztal környékét felszórják szalmával, amivel arról emlékeznek meg, hogy Jézus is szalma közt jött a világra.

Még a szentestei vacsora előtt megmosakodnak egy folyóban vagy patakban – ha nincs a közelben, akkor hóban vagy hideg vízben.

A Balkánon az is szokás, hogy a papok feszületet dobnak a folyókba és a tavakba, a hívők pedig alámerülnek a jéghideg vízbe, hogy megkeressék. Az otthonukba visszatérve imát mondanak a pravoszláv egyház liturgikus nyelvén – egyházi szláv nyelven –, amely az egykor Szaloniki környékén beszélt ószláv nyelvjárás csodálatos relikviája. Az ima végeztével a gazdasszony mézzel keresztet rajzol a terített asztal körül ülők homlokára.

A szenteste (Svjatyj večur) még a böjt jegyében telik, ilyenkor sem húst, sem alkoholtartalmú italt nem vesznek magukhoz, csak süteményeket, levest, savanyúságot és esetleg halat fogyasztanak. Szlovákiában pravoszláv hívők leginkább csak az ország néhány keleti járásában élnek, náluk ilyenkor elmaradhatatlan a gombás káposztaleves, a krumplival vagy céklával töltött pirog és a mákos guba. A szentestei ételsor általában 12 különböző fogásból áll, melyek a 12 apostolt – más értelmezések szerint a 12 hónapot – szimbolizálják.

Ha egy családtag karácsonykor távol van, neki is megterítenek, a jelenlévők pedig egymást kínálgatva fogyasztják el a vacsorát.

A vacsora végeztével a család és a vendégek összegyűlnek a karácsonyfa körül, és tradicionálisan a „Krisztus megszületett! – Christos raždajetsja!" mondattal köszöntik egymást, amire a „Dicsőség neki! – Slavite Jeho!" fordulattal válaszolnak, majd elindulnak a templomba az ünnepi istentiszteletre. Karácsony első napján, január 7-én a pravoszláv hívek az Istenszülőt, azaz Máriát ünnepelik. Ilyenkor már nincs böjt, ezért az ünnepi asztalra leggyakrabban liba- vagy malacsült kerül.

Érdekesség, hogy a pravoszláv országokban kétszer is búcsúztatják az óévet, illetve köszöntik az új esztendőt, először a (polgári) Gergely-naptár, másodszor pedig az (egyházi) Julianus-naptár szerinti időpontban tartják meg a szilveszteri partikat.