Reggelizz máshogy! Körülnéztünk a világban.

A tunéziai lablabi leves egy fűszeres, szaftos zöldségragu, aminek a közepében félig átsült tojás lapul. Hasonlít az izraeli saksukára, de talán még laktatóbb. A sós, harissás levest néhol kenyérdarabokkal sűrítik, citromlével és friss joghurttal ízesítik. Nálunk ezt ebédnek neveznék, náluk egy sima reggeli.

A portugáloknál első a kávé, de jó tejesen. Népszerű az uma mei de leite, ami kávé és tej 50-50%-os keveréke, vagy az um galao, ami sok tejből és egy korty kávéból áll. Mellé általában pirítóst vagy sütiket majszolnak. A portugál kávézókban olyan sütikínálat van, hogy alig lehet választani a fánkoktól a krémeseken át a leveles tésztákig tartó csodákból: legalább 40-féle sütit kínálnak egy helyen. A pasteis de nata (ami a képen is szerepel) nemzeti étel, egy tojáskrémes-vaníliás kosárka, ami remekül illik a kávé mellé.

A brazilok naponta több (erős) kávét is isznak, de a nap első feketéje közösségi rituálé, elfogyasztására beülnek egy bárba és üvegpohárból iszogatják a kávéjukat. Mellé pao de queijót, azaz sajtos puffancsot esznek, ami sok-sok sajtból és tápiókalisztből készül, kicsit nyúlós, belül ragacsos, kívül ropogós. Ha édeset kívánnak a kávé mellé, akkor viszont jöhet a bolo de fuba, ami egy kukoricakenyér, benne kókuszreszelékkel, sűrített tejjel és akár reszelt sajttal is – általában kuglófformában sütik.

Az ausztrálok egyik kedvence az avokádó toast, ami laktató, egészséges reggeli, ráadásul nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, mint a cukros sütik, palacsinták, granolák. Az ausztrálok „brekkie-je", azaz reggelije általában müzli (granola) vagy pirítós valamivel, utóbbiból a legnépszerűbb az avokádós-tojásos pirítós egy jó nagy bögre kávéval.

A marokkói semolina kenyér, illetve lepény mindenhol kapható, az alapja a búzadara és általában édesen fogyasztják mézzel, ami mellé meleg mentateát kortyolnak. Létezik egy baghrir nevű lyukacsos, a palacsintára emlékeztető lepény is, amit mézzel és vajjal öntenek le, és szintén mentát isznak mellé.

Az izlandiak zabkásáját hafragrauturtnak nevezik, ami egy sűrű, gazdag reggeli. A pépet mazsolával, magokkal és cukorral szórják meg és skyr-rel teszik krémesebbé. A skyr egy sűrű joghurthoz hasonló tejtermék, amely a textúrája alapján már inkább a krémsajtra emlékeztet, az íze savanykás.

A japánok biztosra mennek és mindenből esznek egy kicsit: egy tálka miso levest, pácolt zöldségeket, egy kis halat, pár falat rizst és olykor még tamagoyakit is, ami egy feltekert omlett. Természetesen zöld teát minden mellé fogyasztanak, de csak üresen, az íze kedvéért. A miso leves egy egyszerű leves, amibe van, hogy csak rizstésztát főznek, de ha gazdagon szeretnék enni, akkor tojást, húst, tofut vagy zöldségeket is hozzáadnak. Úgy tartják, a misóban minden benne van, amire a testünknek szüksége van.

Etiópiában mindenből kását főznek: általában gabonalisztből és vízből készül, de a legnépszerűbb a kukoricalisztből vagy búzalisztből főtt változat. A sós genfo a legpopulárisabb kása, amit árpalisztből és vízből kevernek tűz fölött addig, amíg az krémes, pudingszerű állagot nem kap. Utána egy tálra terítik a kását, és a közepére formált mélyedésbe tisztított, olvasztott vajas fűszerkeveréket öntenek (a tipikus etióp fűszerkeverék a berbere, ami csiliből, korianderből, hagymából, gyömbérből és még sok más markáns fűszernövényből áll). A végén egy kis natúr joghurttal teszik még gazdagabbá az amúgy is tömény ételt.