EZÜSTVÁROS

A régi várost a Glanzenberg-magaslaton (794 m) alapították, ott, ahol a régió 20 legfontosabb érctelepe közül három, a Spitáler, a Bieber és a Terézia is a felszínre ér. Ércet már a kelták is bányásztak itt, 1500 körül pedig 200 méteres mélységig jutottak a bányászok.

A Szentháromság téren található információs központ épületébe torkollik a Mihály-akna. Ez a tárna is a vízelvezetést szolgálta. Generációk sora építette ki az idővel egyre összetettebbé váló tárnarendszert. A leghosszabb föld alatti alagút 16 km-es, és a Garamban végződik.

A Ferenc-akna legmélyebb pontja 61 méterrel van a tenger szintje alatt. Innen a vizet bányatavak segítségével szivatytyúzták ki. A szivatytyúkat esővízzel és olvadt hóval működtették. A közvetlenül a Glanzenberg-csúcs alatt található Nagy Víztározó-tó fürdési lehetőséget kínál.

A Szentháromság tér fölött magasodik az Óvár, amely eredetileg templomként szolgált, mielőtt a török fenyegetés hírére erőddé alakították volna. A közeli magaslaton húzták fel a ragyogóan fehér színben pompázó Újvárat.

A Glanzenbergtől keletre, a Scharffenberg-dombon (726 m) 1745 és 1751 között épült fel az impozáns Kálvária. A városnak – köszönhetően a többezer tonna kibányászott ezüstnek és a mintegy kétszáz tonna aranynak – nem voltak anyagi gondjai az építtetés során.

1762-ben Mária Terézia alapította meg a világ első műszaki felsőoktatási intézményét, a Bányászati Akadémiát. Az épületegyüttest ma botanikus kert övezi, ahol egyebek mellett mammutfenyőket is megcsodálhatunk.