Szaúd-Arábia legújabb projektje a sivatagi sípálya egy mesterséges megapoliszban Szaúd-Arábia legújabb projektje a sivatagi sípálya egy mesterséges megapoliszban
NEOM

2023-11-18

  • Drive
  • Belföld
  • Szaúd-Arábia legújabb projektje a sivatagi sípálya egy mesterséges megapoliszban

Szaúd-Arábia legújabb projektje a sivatagi sípálya egy mesterséges megapoliszban

A Neom-projektet az ország északnyugati részén, az izraeli határtól nem olyan messze tervezik megvalósítani. A 26 500 négyzetkilométert kitöltő projekt részét képezi a Trojena névre keresztelt síparadicsom is, ahol a pályák mellett valós, illetve virtuális építészeti remekek és egy mesterséges tó is helyet fog kapni.

Szaúd-Arábia lejtőin lecsúszni elsőnek nevetségesnek hangozhat, ám Clark Williams, a Neom marketing- és kommunikációs vezetője szerint ez könnyebb, mint gondolnánk.

Tényleg, mióta vannak sípályák a sivatagban?

„Az emberek elsőre elgondolkoznak: várjunk csak, Szaúd-Arábiában van hó?” – mondta Williams a Euronews-nak.

„Az igazság az, hogy nekünk csupán -3 Celsius-fokra van szükségünk ahhoz, hogy a Neomban havat hozzunk létre. Ezt pedig az év három hónapjában meg is tudjuk csinálni” – tette hozzá.

A közeli hegyekben általában télen 0 Celsius-fok alá süllyed a hőmérséklet, a fenntarthatóságra fókuszálva a jövő városa pedig minimalizálnná a vízhasználatot, és maximalizálná a víz újrafelhasználását.

„A hógyártás során a lehető legtöbb fenntartható forrást fogjuk hasznosítani, legyen szó napelemekről vagy szélturbinákról. Emellett a sótalanító üzemünkből származó vizet is használni fogjuk, valamint igyekszünk a hóolvadásból is kinyerni a lehető legtöbb vizet”

– magyarázta el Williams.

A vizet visszaforgatnák a rendszerébe, mely az üdülőhely lejtőihez használt műhavat termelné ki.

Mindeközben a világ összes többi részén: Menj síelni. Most.

Nem csupán síparadicsom

Míg a látogatók télen a 36 kilométeres trojenai sípályákon tudnának síelni, addig az év többi részében az emberek körbesétálhatnák a mesterséges tavat, ahol többféle vízisportot is kipróbálhatnának, de a tervek szerint a hegyi kerékpárosok is jól fogják érezni magukat.

Ráadásul nyáron az embereknek lehetőségük nyílik lehűlni Trojenában, ahol az átlaghőmérséklet 10 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint a szaúdi városokban.

Mi várható a síparadicsomtól?

„A koncepció az, hogy megfogunk mindent, ami egy klasszikus hegyi faluban található, és belerakjuk ezeket egy épületbe” – mondta Williams.

Elmondása szerint nemcsak éttermeket és luxus wellness-központokat fog magába foglalni Trojena, de hoteleket is – melyek a számítások szerint 2026-2027 környékén fogják megnyitni kapuikat.

Jelenleg a projekt még a kezdő fázisokban van (a munkások már ott laknak), de Trojenát nem kizárólagosan egy turistaparadicsomnak tervezik: az úti cél nagyjából hétezer ember számára szolgálhat majd lakóhelyként.

Dehát van, ahol nem ismerik a lehetetlent: 100 kilométrenyi fedett bringaút a sivatagban

Minek mennénk a Marsra, ha a mesterséges világ már itt van egy ugrásra?

Trojena egyébként csupán egyike a Neom négy fő részének. A tervek szerint a projekthez tartozik majd a Vörös-tengeren található Sindalah luxusszigete, az OXAGON futurisztikus metropolisza, illetve a THE LINE 170 kilométer hosszú városa is, mely várhatóan 9 millió embernek fog tudni otthont adni.

„A Neom az egyike azoknak a megaprojekteknek, melyet a szaúdi herceg 2030-ra vonatkozó víziójának részeként jelentettek be. Körülbelül akkora lesz, mint Belgium, és 2030-ra nagyjából 3,5 millió turistát fog tudni fogadni” – mondta Niall Gibbons, a Neom turisztikai vezetője.

TROJENA – Journey To New Heights

A kezdetekben a Neom a helyi turizmusra fog építeni, később pedig a nemzetközi látogatókra is kiterjeszti a figyelmet. Gibbons szerint például 2030-ra az emberek nagyjából 60 százaléka külföldről fog érkezni.

A hangsúly továbbra is a fenntarthatóságon fog maradni, a tervek szerint az úti cél 100 százalékban tiszta energiával fog működni, és területének mintegy 95 százalékát a természet fogja „birtokolni”.

Gibbons elmondása szerint már elkezdődtek az újratelepítési projektek: a vadon élő oryxokat és struccokat visszatelepítették a sivatagba, idén pedig elvileg meg is születtek az első kicsinyek. A vadon élő kőolajat pedig vélhetően visszatelepítik a földbe - a fenntarthatóság jegyében.