Lőcse – a Szepesség ékköve

A városi műemlék-rezervátum kulturális és történelmi nevezetességek sokaságát foglalja magába, amelyeket a csaknem teljesen épen maradt városfal ölel körbe. A téglalap alakú főtéren magaslik a 14. századból származó római katolikus Szent Jakab-plébániatemplom és az árkádos városháza, mely a reneszánsz világi építészet remekművei közé tartozik. A város különleges látványossága a 16. századból származó szégyenketrec – a múltban itt állították pellengérre az elítélt bűnözőket.

A főteret több mint 50 polgári és patrícius ház övezi, közülük néhány még mindig régi tulajdonosai nevét viseli. Ide tartozik a Thurzó-ház is, melynek homlokzatát reneszánsz sgrafittók díszítik.

A szentélyt a 14. század elején kezdték építeni, de az álbazilikás csarnoktemplom évszázados munkálatok során alakult ki. A munkálatok vége felé, 1392-ben épült az északi feléhez a gótikus Szent György-kápolna. Mátyás király fogadására 1474-re készült el a déli előcsarnok a felette lévő kápolnával (Corvini oratórium).

A templom világhírű remeke a késő gótikus, hársfából faragott főoltár – méreteit tekintve a legnagyobb a világon. A szentély egész terét betöltő oltár Lőcsei Pál mester munkája. Középen Szűz Mária Jézussal, jobb oldalon Szent Jakab, bal oldalon Szent János látható. Az oltár készítése 10 évig tartott. A főoltár alsó részében – a predellán – láthatjuk az Utolsó vacsora ábrázolását, amely az oltár legértékesebb része. Egy értékes liturgiai gyűjtemény is található itt, valamint világhírű 18. századi szentségtartók, kelyhek és arany zománcművek is, amelyek Szilassy János lőcsei ékszerész munkái. Mintegy 700 éve tartanak istentiszteleteket a hatalmas gótikus templomban, amely Szlovákia egyik legfontosabb és legnagyobb szakrális épülete.

A város fölé 781 méterre magasodó Mária-hegy minden év július elején a legnagyobb szlovákiai zarándoktalálkozó helyszíne. A hegytetőn lévő, a 20. század elejéről származó neogótikus Mária-templomban ilyenkor szentmiséket tartanak. (Az eredeti, 1470-ben épített zarándokkápolnát alakították át gótikus templommá.) A templomban található Szűz Mária-szobor a lőcsei búcsújárás központi jelképe.

Jókai Mór népszerű regénye nyomán Géczy Julianna a mai napig Lőcse árulójaként él a köztudatban. Pedig a Rákóczi-szabadságharc során csak üzeneteket közvetített a kuruc védők és az ostromló labancok között, és a város végül szabályos kapituláció útján került a császáriak kezére. Úgynevezett árulásáért azonban Géczy Juliannát mégis kivégezték. A fehér ruhás nőalakot ábrázoló festményt az ő képmásának tartották, amely egykor a lőcsei vár egyik falát díszítette. Ma a festményt a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi.