A téli túrázás 8 alapszabálya

Túrázás előtt tájékozódjunk az időjárás alakulásáról. Induljunk minél korábban, akár pirkadatkor, így még akkor is marad tartalék időnk, ha a tervezettnél lassabban haladnánk vagy valamilyen nem várt esemény történne az út során. Télen hamar, szinte észrevétlenül sötétedik. Ilyenkor nagyobb az eltévedés kockázata, ha pedig letérnénk a kijelölt útvonalról, a kihűlés veszélyének is sokkal inkább kitennénk magunkat. Fontos, hogy elemlámpa vagy fejlámpa mindig legyen a hátizsákunkban!

Ellenőrizzük mobiltelefonunk feltöltöttségét, még jobb, ha kéznél van egy hordozható töltő is. A segélyhívószámok közé pedig mentsük el a (hegyi) mentőszolgálat telefonszámát. Nem árt, ha van nálunk vízhatlan tasakban papíralapú térkép, emellett arra is érdemes figyelnünk, hogy ruházatunk minél élénkebb, feltűnőbb színű legyen, ezzel ugyanis még inkább láthatóvá válhatunk mások számára.

A hóban és a csúszós utakon nemcsak haladásunk lassul le, hanem nagyobb erőkifejtésre is szükségünk van, ez pedig egyúttal nagyobb energialeadással jár. Erre az esetre lapuljon a táskánkban a szendvicseken kívül néhány energiaszelet, csoki, szőlőcukor vagy olajos magvak. Legyen nálunk termoszban forró ital is, ami segít melegen tartani a testet és pótolni a folyadékveszteséget.

Bakancsunk legyen magas szárú, vízálló, membránnal ellátott, a talpa pedig jó tapadású. Ügyeljünk arra, hogy vízállóságának megőrzése érdekében rendszeresen impregnáljuk vagy vaxoljuk. Műszálas vagy gyapjúzoknit viseljünk – a pamutot felejtsük el! Fagypont alatt indokolt a dupla zokni, ilyenkor egy vékonyabb belsőt és egy vastagabb külsőt húzzunk a lábunkra. Fontos, hogy két zoknival is kényelmes maradjon a cipőnk, és ne szorítsa el a vérkeringésünket. Praktikus viselet a lábszárvédő, mely megakadályozza, hogy a bakancsunkba felülről hó kerüljön.

A téli funkcionális öltözködés titka a túlöltözöttséget helyettesítő rétegek szerepében rejlik. A külső réteg a védelmet, a középső a hőszigetelést, a belső réteg pedig a nedvesség elvezetését szolgálja. Az aláöltezet és a hőszigetelő réteg esetében részesítsük előnyben az izzadságot hatékonyabban elvezető szintetikus anyagokat. E fölé jöhet egy vagy két melegítő polárréteg, majd egy szél- és víz.áló – ha lehet, lélegző anyagból készült – külső héjkabát. Egy a testünk által termelt pára kifelé távozik, nem pedig belülre, csökkentve ezzel a megfázás veszélyét.

A friss hó alatt gyakran csúszós jégpáncél rejtőzik, amin könnyen megcsúszhatunk és megsérülhetünk. Ügyeljünk ezért arra, hová lépünk, a választott átvonalunkon pedig haladjunk óvatos, de egyenletes tempóban. Növeli a biztonságérzetet, ha túrabotot is viszünk magunkkal, ami segít az egyensúlyozásban és csökkenti a lábakra ható terhelést. Ha összetettebb túrára adnánk a fejünket, komolyabb eszközökre is szükség lehet, például jégcsákányra, hótalpra vagy hágóvasra.

Apróságnak tűnik, ám listánk korántsem elhanyagolható pontja a megfelelő bőrvédelem, mely nemcsak a hóról visszaverődő UV-sugarak elleni védekezést, hanem a hideg idő okozta kiszáradt, kirepedezett bőr ápolását is magában foglalja. Túrazsákunkba dobjunk be egy bőrtípusunknak megfelelő, magas faktorszámú fényvédő krémet, egy kis ajakápolót és egy kézkrémet.

A legjobb, ha ötujjas, polárbéléses, rugalmas síkesztyűt választunk, amit mindig tartsunk szárazon. Ha mégis átázna, legyen nálunk pótkesztyű és persze pótsapka is. Testünk a fejbőrön és a nyakunkon adja le a legtöbb hőt, ezért mindig húzzunk a fejünkre a fülünket is takaró meleg sapkát. A szélálló sapkák sűrűbb szövésük és speciális bélésük miatt nagy szélben is hatékonyan szigetelnek. A vakító napsütés ellen – főként havas tájon – óvjuk a szemünket nap- vagy síszemüveggel.