Természeti szépségek veszélyben

A Föld átlagos hőmérsékletének drámaian gyors ütemű emelkedéséért az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázok, ezek között is elsősorban a szén-dioxid felelős. A klímaváltozás intenzitása régiónként eltérő lehet, azonban a világ minden országát érintik a várható természeti következmények. Ilyenek a már tapasztalható nyári hőhullámok, az özönvízszerű esőzések, az enyhe telek, az extrém száraz időszakok, valamint a lakhatatlanná váló területekről elvándorló emberek tömegei.

Olvadó sarkvidék

A globális átlaghőmérséklet jelenleg évtizedenként 0,1–0,3 Celsius-fokkal nő. Legsúlyosabb mértékben ez az Északi-sarkvidéket, az Arktiszt sújtja, ahol az átlagosnál kétszer-háromszor nagyobb hőmérséklet-emelkedést figyeltek meg a tudósok.

Az Izlandra látogató turisták közül többen is átruccannak egy-két napra az alig kétórás repülőútra található Grönlandra. A világ legnagyobb szigetéről mindenkinek a végeláthatatlan jégmezők jutnak az eszébe, azonban ez ma már koránt sincs így: 1985 óta a nagy gleccserek nagyjából három kilométert húzódtak vissza, és a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik. Grönland olvadó gleccserei az egész bolygót veszélyeztetik, mivel vizük az óceánba jut, és ezzel a vízszintemelkedés legerősebb tényezői: 2019-ben csupán két hónap alatt 2,2 milliméter emelkedést okoztak.

Fogyatkozó szigetek

A sarkvidékeket borító jégtakarók és gleccserek olvadása következtében a XX. század folyamán 15 centiméterrel növekedett a tengerek vízszintje. A naptárfotók első számú klasszikusa, a Maldív-szigetek a világ legalacsonyabban fekvő országa. Az Indiai-óceánban található állam 1200 szigetéből egy sem nagyobb 13 négyzetkilométernél, ráadásul ezek nyolcvan százaléka fekszik a tenger szintjén vagy nem egészen egy méterrel fölötte.

A megemelkedő vízszint teljesen elönthet egy sor óceániai szigetet is, de súlyos következményekre lehet számítani az Indiai-óceán partvidékén, az Egyesült Államok és Latin-Amerika több partszakaszán is. Európában is komoly gondok várhatók: például Velence, Hollandia vagy Kelet-Anglia különösen veszélyeztetett területnek számítanak.

Eltűnő korallzátonyok

A korallzátonyok már 1,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés esetén is teljes egészében eltűnhetnek a Földről. A jelenlegi helyzet már most is riasztó: 2015 és 2018 között az Ausztrália partjainál fekvő Nagy-korallzátony mintegy harmada „főtt meg" a szokatlanul magas hőmérsékletű tengervízben. Amennyiben nem csökken drasztikusan a szén-dioxid kibocsátásának jelenlegi mértéke, ez a fantasztikus természeti csoda, számtalan állatfaj otthona akár már 2040-re teljesen elpusztulhat.