Kultúrák találkozása: Palermo, ahol kelet és nyugat is megtalálható

Szicília „fővárosát” a sziget északnyugati partján találjuk, a Földközi-tenger egyik legősibb kikötővárosában, ahol jelenleg körülbelül 850 ezren élnek, tehát egy igazi nagyvárosról van szó. Palermo évszázadok során több nemzet uralma alatt fejlődött, ami jelentős hatással volt kulturális, építészeti és társadalmi alakulására. A várost a föníciaiak alapították, majd az afrikai Karthágóhoz került, ezt követően ókori görög gyarmattá vált, míg végül a Római Birodalom, majd a normannok vették birtokba. Ezt követően közel 700 évig a Szicíliai Királyság része volt.

Palermót a mai napig átszövik kulturális örökségei: az egyik legfontosabb látványossága például a normann királyi palota, azaz a Palazzo dei Normanni. Az épület a normann megszállás (1071) után lett a királyok székhelye, és napjainkban is jelentős adminisztratív szerepet tölt be a város életében.

Az első napon nekivágtunk Palermo óvárosának felfedezésének. A normann palotától nem messze található a palermói székesegyház, amely arab-normann hatásokat visel, valamint Európa egyik legnagyobb operaháza, a Teatro Massimo. Emellett felfedeztük a Santa Maria dell'Ammiraglio-templomot és a Gesú di Casa Professa-templomot is, utóbbi Palermo egyik legfontosabb barokk emléke, lenyűgöző freskóival és szobraival.

A városban számos palazzo található, így elhatároztuk, hogy felkeresünk egyet. Végül a kacskaringós utcákon sétálva a Palazzo Conte Federicóban kötöttünk ki, ami az utunk egyik kedvenc látványosságává vált.

12. századi tornya, amely egykor a város védelmét szolgálta. A látogatást a nemesi család ma is élő leszármazottja vezette, aki végigkalauzolt minket a pazar szobákon, miközben mesélt a család történetéről. A szülők kupa- és éremgyűjtők: édesanyjuk úszóbajnok és énekes, míg 84 éves édesapjuk profi autóversenyző, akinek eredményeihez egy külön szoba is készült.

Garibaldi és az olasz forradalom emlékét nemcsak itt találhatjuk meg: számos tér és épület tiszteleg a tábornok előtt, például a Piazza Rivoluzione, amely kötelező látnivaló. A Bourbonok elleni lázongások idején itt gyűltek össze a felkelők, akik a szökőkút fölé magasodó szobrot választották forradalmi jelképüknek. Emiatt a Bourbonok eltávolították a szobrot, de az 1860-ban, Garibaldi idejében, az egységes Olasz Királyság létrejötte előtt visszakerült a helyére.

Ha a tér közelében járunk, biztosan belebotlunk Palermo szívébe és lelkébe, a Ballaro- és Vucciria piacokba.

A piacoknak van egy „fő” utcája, de az arancinit (sült rizsgolyók), cannolit, granitát, pesztót, aszalt paradicsomot és sok más finomságot áruló bódék és kis éttermek a környező utcákban is megtalálhatóak. Bár a kínálat nem sokat változik, a nyüzsgő utcákat egyszerűen nem lehet megunni. Napközben a vásárlásra helyeződik a hangsúly, de a terület késődélutántól igazán életre kel: vacsorázók mellett gyakran ad-hoc táncos mulatságok és zenekarok is feltűnnek.

Igazi gelatóért mindenképpen látogassuk meg a kikötő közelében található Cappadonia Gelatit, amely 2019 óta minden évben elnyerte a Szicília legjobb fagylaltozóinak járó Tre coni díjat.

Finom ételeket persze nemcsak itt kóstolhatunk. Érdemes részt venni egy gasztronómiai sétáló túrán, ahogy mi is tettük – így eljuthattunk például a kétszáz éves múltra visszatekintő Antica Focacceria San Francesco étterembe. Hasonlóan sok más vendéglátóhelyhez, a Focacceria is része a Szicíliában kialakult antimaffia-mozgalomnak, az addiopizzónak.

Palermo, Catania mellett, sokáig a szicíliai maffia egyik fellegvárának számított, és a városban bevett szokás volt, hogy a különböző üzletek védelmük érdekében úgynevezett pizzót fizettek a bűnözőknek.

A mozgalmat 2004-ben néhány egyetemista alapította, akik kocsmát szerettek volna nyitni, de elegük volt abból, hogy szinte minden hely felett a maffia uralkodik. A pizzo megfizetését ellenző mozgalomhoz három évvel később már több mint kétszáz üzlet csatlakozott, mára pedig a szervezet közel ezer tagot számlál.

Bár mi nagyon élveztük Palermót, tény, hogy a város nem mindenkinek való. A régió Olaszország egyik legszegényebb területe, ami a köztisztaságban és az óvároson kívüli, gyakran omladozó épületeken is megmutatkozik. Az utcákon jóval több a szemét, mint amit itthon megszokhattunk, a piacokon pedig érdemes figyelni a zsebtolvajokra. Az autósokkal is óvatosnak kell lenni, mivel a szabályokat csak ritkán tartják be – az utak gyakran tele vannak parkoló autókkal, egymás hegyére-hátára állva. Ugyan Palermóban találhatóak rázósabb negyedek (mint a ZEN és Brancaccio), ezek alapvetően a fő városrésztől távolabb helyezkednek el.

Összességében Palermót azoknak ajánljuk, akik nem riadnak vissza egy kis káosztól, szívesen kalandoznak a kacskaringós utcákon, és nem bánják, ha a természetközeli helyekért, valamint a strandokért egy kicsit utazniuk kell. Szicília fővárosa remek választás a gasztroutazóknak is, hiszen a piacokon és éttermekben kapható finomságokkal szinte lehetetlen betelni, ráadásul a környék szőlőskertjei miatt a kiváló borokból sincs hiány.

(Írta: Illyés Laura)