2025-05-04
A mai közkedvelt ital régen igencsak veszélyes volt
Ma nem is gondolnánk, hogy a népszerű alkohol néhány évszázada nagy veszélyt is jelenthetett.
A világszerte népszerű gin elsősorban gabonaszeszből készül, különleges ízvilágát pedig a borókabogyó ízesítése adja. Elődje a 17. században elterjedt, holland jenever (másnéven genever vagy genièvre) volt, amely alapvetően malátaárpából és borókabogyóból készült.
A jenever elterjedése Angliában az olcsó előállításának, valamint az országot 1689-től az 1702-ben bekövetkezett haláláig vezető holland királynak, III. Vilmosnak volt köszönhető: az uralkodó a Franciaországgal fennálló konfliktusa miatt betiltotta a brandy importálását – ami akkor az elsőszámú alkoholos italnak számított a szigetországban. Az uralkodó cserébe azonban engedélyezte a jenever házi előállítását és a kereskedést is, így az ital gyakorlatilag egyik napról a másikra az egész országban elérhetővé vált, írja a Vince.
Nem sokkal később már az utcai árusoknál, bordélyházakban, sőt még a börtönökben is lehetett gint vásárolni, amely főként a közkatonák és a szegényebb rétegek itala volt. A hirtelen jött népszerűség után a gyártók számára a borókabogyó beszerzése jelentett problémát, mivel a megnövekedett kereslet miatt drága és nehezen elérhető árucikk lett.
A kormány ennek következtében 1736-ban bevezette a „gintörvényt”, amely adóval szabályozta a gyártást és forgalmazást. A szabályokon 1751-ben enyhítettek: ezután csak hivatalosan bejegyzett kereskedők árulhatták az italt. Az így készült gin már némileg hasonlított a ma ismert London Dry típusra, bár kissé édesebb volt.
A Brit Királyi Haditengerészet tisztjei egészen más célból használták a gint. A legenda szerint egyikük felfedezte, hogy az ital hatékonyan tompítja az Angostura nevű keserű gyógylikőr ízét, amelyet akkoriban skorbut és más betegségek megelőzésére alkalmaztak – így született meg a Pink Gin nevű koktél. Később arra is rájöttek, hogy a kinint tartalmazó, gyulladáscsökkentő hatású tonik víz ízét is kellemesebbé teszi – ez a ma is ismert gin-tonik.
Az Egyesült Államokban az 1920-ban bevezetett szesztilalom idején az alkohol iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt, és a gin különösen népszerűvé vált, ám hirtelen fellendülése nem tett jót a minőségnek: az illegálisan előállított italokat gyakran veszélyes anyagokkal, például fagyállóval vagy fertőtlenítőszerekkel keverték. Bár rossz volt az ízük és sokan belehaltak a fogyasztásába, fogyasztók többsége így sem mondott le róla – és vermuttal vagy gyümölcslével próbálták finomabbá tenni azt. Koktélként való fogyasztása annyira elterjedt, hogy a tilalom 1933-as feloldása után is ez maradt a legjellemzőbb forma – ennek köszönhetjük például a klasszikus Dry Martini születését is.
Bár a második világháború idején a könnyebben beszerezhető vodka népszerűsége megelőzte, a gin napjainkra újra a fénykorát éli. Ezt támasztja alá a VinePair statisztikája is: a világ 50 legnépszerűbb koktélja közül 17 ginalapú, köztük az első helyen álló Negroni. A Seven Fifty Daily adatai szerint a gin globális piacának értéke 2022-ben elérte a 15,2 milliárd dollárt, és a becslések szerint ez az összeg a következő években tovább emelkedik.
