Egy igazi karácsonyi klasszikus: tojáslikőr variációk a világ minden tájáról Egy igazi karácsonyi klasszikus: tojáslikőr variációk a világ minden tájáról
Fotó: Shutterstock

2023-12-26

  • Drive
  • Gasztro
  • Egy igazi karácsonyi klasszikus: tojáslikőr variációk a világ minden tájáról

Egy igazi karácsonyi klasszikus: tojáslikőr variációk a világ minden tájáról

Bár a legtöbben elég furán néznénk a barátainkra, ha azt kérnék tőlünk, igyunk meg egy tojást, a nemes élelmiszer likőr formájában azért sokkal kívánatosabbnak mondható. A klasszikus recepthez általában tojás, tej, tejszín, cukor és egy kis fahéj szükséges.

Míg azt senki sem tudja, hogy pontosan ki találta fel a tojáslikőrt, abban a legtöbben egyetértenek, hogy az eredetországának Nagy-Britannia számít. Az olyan alapanyagok, mint a tej a sherry és a tojás sokáig csak a felsőosztálynak voltak elérhetők, így az ital már a születésekor exkluzívnak számított. A középkorban a szerzetesek sokszor fügével és tojással dobták fel a „posset” néven ismert italt, mely gyakorlatilag egy aromás tojáslikőrnek számított.

Ha már édes italok: Így még biztosan nem próbáltad – 4 különleges forró csoki recept a tengerentúlról

De miért éppen karácsonykor?

A Sauder’s Egg magyarázata szerint a tojáslikőr azért vált az ünnepek kedvencévé, mert máskor nem tudták eléggé lehűteni azt. Az amerikai kolóniák azon területein, ahol bővelkedtek a tehenekben és a tyúkokban is hamarabb terjedt el az ital, amit még maga George Washington is kiváltképpen szeretett. Ő mondjuk nem spórolta ki a receptből az alkoholt: volt benne brandy, whisky, jamaikai rum és sherry is.

A recept végső utasítása szerint a keveréket pár napig egy hűvös helyen volt szükséges tárolni, és a rendszeres kóstolást is előírta. Modern hűtőgépek híján az italt csak karácsony környékén, azaz a hideg, téli hónapokban tudták fogyasztani az emberek anélkül, hogy megromlott volna.

Olvastad? Az egész internetet meghódította ez a nutellás karácsonyfa-süti – mutatjuk a receptet!

„Tojáslikőr lázadás” a katonaakadémián

A tojáslikőrnek igencsak kalandos múltja van: magas alkoholtartalma miatt az amerikai szesztilalom idején a reflektorfénybe került, olyannyira, hogy az 1826-os West Point katonaakadémiát érintő zavargások a „Tojáslikőr lázadás” néven váltak ismertté – ide járt egyébként Davis Jefferson is.

A katonaakadémián ugyanis minden évben tartottak egy tojáslikőrben gazdag karácsonyi összejövetelt, az érvényben lévő szesztilalom miatt viszont az alkoholt a West Pointban is betiltották. Ez persze a diákoknak annyira nem volt ínyére, így közülük sokan csempészetbe kezdtek.

MIUTÁN PERSZE AZ ILLETÉKESEK ÉSZREVETTÉK, HOGY A TANULÓK EGY KICSIT VIDÁMABBAK A KELLETÉNÉL, EGYIK ESEMÉNY A MÁSIKHOZ VEZETETT, MÍG VÉGÜL A HELYZET A TOJÁSLIKŐR LÁZADÁSBA TORKOLLT.

Az épületben egyébként jelentős károk keletkeztek és emiatt 20 tanulót ki is rúgtak.

Ez is érdekelhet: 4 koktél karácsonyra, ami biztosan lenyűgözi a vendégeket

TOJÁSLIKŐRök a világ minden tájáról

A hagyományos recepthez brandyt vagy bourbont, illetve egy kis sötét rumot használnak, ha viszont például a fent említett középkori „posset”-et akarnánk elkészíteni, akkor a fűszerek, a tejszín és a tojás mellé sherryt használjunk.

A Puerto Ricó-i változatot Coquito néven ismerhetjük, amihez kókusztej, sűrített tej, fahéj és fehér rum szükséges. Hollandiában egy kakaós ital a népszerű, az advocaathoz a tejszínhab mellett konyakot vagy brandyt ír elő a recept.

Lengyelországban kogel mogel néven ismerik, itt vodkával vagy fehér rummal, mazsolával és mézzel készítik. Németországban a házi eierlikoer-t vodka és brandy keverésével isszák, míg Mexikóban helyi vaníliából, mandulából fahéjból és rumból keverik ki a rompopét. Peruban is jól ismerik a tojáslikőrt, ahol a perui brandyvel, azaz a piscóval ízesítik.

Japánban tamagozake néven fut a „tojásos szaké”, amit szakéval és mézzel isznak. A síelők már találkozhattak az olasz verzióval is: a whiskyből vagy brandyből készült Bombardino az ország északi részein népszerű.