Lélegzetelállító csillagászati "múzeum" nyílt
Ha eddig nem vonzott a kínai városállam, hát mostmár van miért odautazni.
Ideje újraírni a fejünkben a múzeum szó jelentését. Ha még mindig végtelen, szöveggel teleírt táblákra és vitrinben csodálható istentudjamikre asszociálunk, akkor vegyük meg a repjegyünket Sanghajba, és nézzük meg, hogyan is működik a Naprendszer, ahol élünk. És hogy milyennek kell lenni egy kiállítótérnek, ami garantáltan rabul ejt.
A Sanghaji Asztronómiai és Technológiai Múzeum ragyogó, modern épületegyüttesét az Ennead Architects tervezte. A dinamikus dizájn az égitestek mozgását szimbolizálja így már a belépés előtt megkezdődhet a ráhangolódás a fantasztikus űrutazásra. A múzeumi tárlatot három fő tematikus egységre bontották: a Föld és az egész Naprendszer megfigyelése; a világűr eddig felfedezett részei; illetve az emberiség és a csillagászat viszonya, valamint az űrkutatás története és jelene.
Kézzelfogható
Az egész múzeumra igaz, hogy korszerű és emberközeli, ahova belépve a látogató egyből egy oculusban találja magát: a napfény besüt az oculuson, és fokozatosan halad át a bejáraton, majd a fényvisszaverőn, miközben a Nap helyzetét az égen folyamatosan követi. A gazdagon berendezett terekben minden edukációs anyag tökéletesen érthető, a gyerekeknek ráadásul még játszóházat is létrehoztak az új intézményben, hogy két érdekfeszítő előadás közben egy kicsit kiengedhessék a gőzt. A múzeumban emellett helyet kapott egy 23 méter magas napteleszkóp és egy hatalmas planetárium is.
Az interaktív oktatási térben nagy hangsúlyt fektettek a hang- és fényeffektekre, a szimulációkra, a rekonstrukciókra, egyes fizikai jelenségeket pedig kísérletekkel bizonyítanak be. Természetesen a kínai űrkutatás jelenébe is betekintést nyerhetnek a látogatók, hiszen a Kína által kifejlesztett űreszközök modelljeit is kiállították itt, így látható például a Csu-zsung kínai marsjáró és a Jütu II nevű holdjáró mása is. Nem csoda, hogy büszkék rá, hiszen Kína az utóbbi évtizedben rengeteg pénzt fektetett az űrkutatásba és a kínai űrállomás megépítésébe. Olyannyira, hogy jelenleg is zajlik egy kínai Mars-misszió, melynek keretében a Tienven-1 nevű kínai Mars szonda május 15-én landolt a vörös bolygón.
