Adrenalin és romantika a Fogarasi-havasokban

A Transzfogarasi utat (románul Drumul Transfăgărășan, avagy Drumul Național 7C) az 1970-es években Nicolae Ceaușescu román diktátor katonai szállítási útvonalnak építtette, mert az 1968-as prágai tavasz után attól félt, hogy a Szovjetunió esetleg Romániát is megszállhatja. A hadsereg építette, a hivatalos adatok szerint az építkezés alatt 40 ember halt meg különféle balesetekben, a nem hivatalos becslések szerint viszont több százan vesztették életüket.

A Transzfogarasi út egészen 2042 méter magasságig vezet fel, összesen 578 híd és viadukt, valamint 5 alagút található rajta. Az utazóközönség számára nincs nyitva egész évben, csak nyáron látogatható, ugyanis télen több méternyi hó borítja és a környék terepviszonyai miatt a lavinaveszély is jelentős. Természetesen minden évben figyelembe veszik a hóviszonyokat, de általában októberben vagy novemberben már lezárják és csak június elején-közepén nyitják meg újra, és akkor is csak napközben, 6 és 21 óra között. Az igazán érdekes, szerpentinekkel teli része a Fogarasi-havasok legszebb részén 91 kilométer hosszan kanyarog a Vidraru gáttól egészen Kercisóra (Cârțișoara) községig.

Turisztikai vonzereje jelentős, sokan a Kárpátok legszebb magashegyi útvonalának tartják, amelyről elképesztő kilátás nyílik a környező hegyekre. A 2500 métert meghaladó hegycsúcsok közül nyolcat is láthatunk az útról: Moldoveanu (2544 m), Negoiu (2535 m), Viștea Mare (2527 m), Lespezi (2522 m), Cornu Călțunului (2510 m), Vânătoarea lui Buteanu (2507 m), Hârtopu (2506 m), Dara (2500 m). A környék legnépszerűbb természeti látványossága a Fogarasi-havasok legmagasabban található, 2034 méterrel a tengerszint feletti fekvő tengerszeme, a Bilea-tó (Bâlea), illetve a Bilea-vízesés.

Fotó: Shutterstock

A Transzfogarasi út északi végéhez közel eső Nagyszeben (románul Sibiu, németül Hermannstadt) álomszép környezetben fekszik a Fogarasi-havasok előterében. Az erdélyi szászok fővárosának is nevezik – jóllehet a német anyanyelvű szász lakosság nagy része elmenekült Romániából a szocializmus évtizedei alatt (Ceaușescu néhány ezer márkáért gyakorlatilag kiárusította őket Nyugat-Németországnak), majd a rendszerváltást követő első néhány évben sokan gazdasági okokból emigráltak. Az egykor virágzó szász kultúrára emlékeztető épületek viszont a mai napig megmaradtak, és rengeteg látogatót vonzanak a városba, amelynek különleges örökségét azzal is elismerték, hogy 2007-ben Európa kulturális fővárosának választották.

A középkori hangulatú, szűk utcácskákon tehetünk egy romantikus sétát, miközben megcsodálhatjuk Nagyszeben ékességeit: a neobarokk stílusú Brukenthal-palotát, a reneszánsz homlokzatú Haller-házat, a grandiózus, a Huet téren a gótikus evangélikus székesegyházat, vagy éppen a Hazugok hídját. Az öntöttvasból készült és 1859-ben átadott híd elnevezéséhez több helyi legenda is kapcsolódik. Az egyik szerint a híd onnan kapta a nevét, hogy a mellette lévő piactéren a kereskedők becsapták a vásárlókat, míg egy másik történet szerint a bevonuló katonák ezen a hídon tettek házassági ígéretet szívük hölgyének.

fotó: Shutterstock