Dehnel-jelenség: zsugorodással élik túl a téli hideget egyes állatok Dehnel-jelenség: zsugorodással élik túl a téli hideget egyes állatok
Cickány télen
Fotó: Jonathon Pinet/Unsplash

2026-02-19

  • Drive
  • Outdoor
  • Dehnel-jelenség: zsugorodással élik túl a téli hideget egyes állatok

Dehnel-jelenség: zsugorodással élik túl a téli hideget egyes állatok

A természet túlélési stratégiái között találunk hibernálást, vastagabb bundát és élelemraktározást is. De létezik egy ennél jóval radikálisabb megoldás: egyes kisemlősök szó szerint „összébb húzzák” magukat télire. A jelenséget Dehnel-jelenségnek nevezik, és lényege, hogy bizonyos fajok akár 20 százalékkal is csökkentik testük egyes részeinek méretét.

Nem egyszerű fogyásról van itt szó. Az érintett állatfajok aktívan zsugorítják csontjaikat, szerveiket és szöveteiket. A legmeglepőbb változás a koponyát és az agyat érinti: tömegük és térfogatuk is jelentősen csökken a hideg hónapokra. Tavasszal aztán részben vagy teljesen visszanőnek – sőt, előfordul, hogy nagyobbra, mint az előző nyáron voltak.

A jelenséget 1949-ben írták le először, főként vörösfogú cickányoknál, később vakondoknál és néhány mustélidfajnál is megfigyelték. A cickányok rövid, nagyjából 13 hónapos élettartama miatt azonban egy egyed csak egyszer „éli át” ezt a ciklust, ami megnehezíti a kutatást.

Egy 2022-es vizsgálat az európai vakondokra fókuszált.
Image
Európai vakond
Fotó: Nikola Tomašić/Unsplash
Kulcs: a hideg éghajlat

Ezek az állatok nem hibernálnak, egész télen aktívak, és az ásás miatt kifejezetten magas az energiaigényük. A kutatók tanulmányukban kimutatták, hogy koponyájuk mérete szezonális mintázatot követ: nyáron nagyobb, télen kisebb. Az első év novemberére a koponya relatív mérete átlagosan 11 százalékkal csökkent. Az ibériai vakondnál viszont nem figyeltek meg hasonló változást, ami arra utal, hogy a Dehnel-jelenség szorosan a hideg éghajlathoz kötődik.

A felfedezés túlmutat az állatvilág érdekességein. Az, hogy emlősök képesek csont- és agyszövetet zsugorítani, majd regenerálni, új perspektívát adhat olyan betegségek kutatásában, mint az Alzheimer-kór vagy az oszteoporózis.