Fura jeleket fogtak az Antarktisz mélyéről Fura jeleket fogtak az Antarktisz mélyéről
Antarktisz
Fotó: Cassie Matias/Unsplash

2025-06-21

  • Drive
  • Outdoor
  • Fura jeleket fogtak az Antarktisz mélyéről

Fura jeleket fogtak az Antarktisz mélyéről

Különös rádiójelek sugároznak az Antarktisz jege alól. A rejtélyre egy kozmikus részecskedetektor segítségével bukkantak az amerikai Penn State kutatói; az észlelések – közleményük szerint – „szembemennek a részecskefizika jelenlegi ismereteivel”.

A részecskedetektor, amely ezeket a furcsa jeleket megtalálta – a csomó léggömbön lógó – az ANITA (Antarctic Impulsive Transient Antenna) nevű műszercsoporthoz tartozik. Ez a rendszer általában az űrből a földre visszaverődő részecskéket érzékeli, ami még furcsábbá tette, amikor a Penn State kutatói azt tapasztalták, hogy az általuk leolvasott jelek a horizont alól érkeznek.

Stephanie Wissel fizikus szerint – aki szintén részt vett a furcsa antarktiszi impulzusokat észlelő ANITA-csoport munkájában – a kutatók apró, elektromos töltés nélküli neutrínó részecskéket kerestek, amikor a bizarr hullámokba botlottak.

Valójában még mindig nincs magyarázatunk arra, hogy mik ezek az anomáliák, de azt tudjuk, hogy nagy valószínűséggel ezek nem neutrínók. Az általunk észlelt rádióhullámok nagyon meredek szögben voltak, körülbelül 30 fokkal a jég felszíne alatt

 – fejtette ki a kutató, aki úgy véli, hogy a jég és a horizont közelében is valamilyen érdekes rádióterjedési hatás lép fel, olyan, amelyre eddig nem találtak kézzel fogható magyarázatot.

Image
Antarktisz
Fotó: Jay Ruzesky/Unsplash
Mik azok a neutrinók?

Ezek gyakran előforduló részecskék, amelyeket nagy energiáju jelenségek – például szupernóvák vagy részecskegyorsítók – bocsátják ki őket. Annyira kicsik és láthatatlanok, hogy szinte soha nem lépnek kölcsönhatásba más anyagokkal, idézi a tudóst a Futurism. Wissel szerint:

Úgy gondolom, valamilyen érdekes rádióhullám-terjedési hatás lehet a jég és a horizont közelében, amit egyelőre még nem értünk. Vizsgáltunk ilyen lehetőségeket is, de eddig egyik sem adott értelmes magyarázatot.

Az ANITA rendszere hamarosan 20 éves lesz, és már dolgoznak az utódján: egy olyan érzékenyebb ballon-alapú detektoron, amelyet PUEO névre kereszteltek (Payload for Ultrahigh Energy Observations). Ez a műszer a tervek szerint nemcsak nagyobb lesz, de hatékonyabb a kis energiájú részecskék észlelésében is.