A természet rendje: így választanak barátot a cápák A természet rendje: így választanak barátot a cápák
Bikacápa (Carcharhinus leucas)
Fotó: Subphoto.com/Shutterstock

2026-03-19

  • Drive
  • Outdoor
  • A természet rendje: így választanak barátot a cápák

A természet rendje: így választanak barátot a cápák

A cápákat sokáig magányos ragadozókként képzeltük el, amelyek csak ritkán kerülnek kapcsolatba egymással. Egy friss kutatás azonban egészen más képet rajzol: úgy tűnik, hogy a bikacápák (Carcharhinus leucas) tudatosan választják meg, kivel úsznak együtt, és akár tartós „kapcsolatokat” is kialakítanak.

A vizsgálatot a Fidzsi-szigeteken, a Shark Reef Marine Reserve területén végezték, ahol a kutatók éveken át figyelték a cápák viselkedését. Egy-egy merülés során akár 30–40 egyedből álló csoportokat is megfigyeltek, ami már önmagában is árnyalja a magányos ragadozóról alkotott képet.

Hat év alatt 171 egyedet azonosítottak, részben jellegzetes külső jegyek – például sérült uszonyok vagy hegek – alapján, részben pedig speciális jelölésekkel. Az így gyűjtött adatokból részletes társas hálót rajzoltak fel: több mint 1500 együtt mozgást és közel 1700 interakciót elemeztek. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ezek az együttmozgások pusztán véletlenszerűek-e, vagy a cápák ténylegesen „választanak” egymás között. 

Az eredmény egyértelmű: a valós mintázatok jelentősen eltértek a véletlentől. Egyes párok rendszeresen együtt mozogtak, míg más egyedeket kifejezetten kerültek.

Na prehratie tohto videa musíte akceptovať súbory cookie!

Ösztönös összetartozás

A társas hálózat középpontjában főként a kifejlett nőstények álltak. A nőstények leginkább egymással tartották a kapcsolatot, a hímek pedig inkább hozzájuk csatlakoztak, mintsem saját csoportokat alakítottak volna. Érdekes módon a felnőtt egyedek alkották a közösség „magját”, míg a fiatalabb és idősebb cápák kevésbé voltak aktívak a társas életben.

Ennek gyakorlati oka is lehet: a közös mozgás segíthet táplálékforrások megtalálásában, információk megszerzésében vagy akár a párválasztásban, idézi a kutatást az IFLScience. Az idősebb egyedek ezzel szemben már nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, így kevésbé szorulnak rá a társas kapcsolatokra.

A felfedezés nem csupán tudományos szempontból izgalmas. A cápák viselkedésének jobb megértése a természetvédelemben is kulcsfontosságú lehet, különösen egy olyan faj esetében, amelyet az élőhelyek romlása és a halászat is veszélyeztet.