Ez az oka, hogy az Antarktisz „vérző vízesése" vörösen pompázik

Körülbelül Új-Zélanddal szemben, az Antarktisz keleti oldalántalálhatunk rá a Blood Fallsként emlegetett természeti látványosságra: a vöröslő vízesés a Taylor-gleccserből indul, majd a Bonney-tavon keresztül érkezik az óceánhoz. A kutatókat már régóta foglalkoztatja a jelenség. Ők sokáig úgy vélték, hogy a vöröses szín egy algatípusnak köszönhető, ám a valóságban nem biztos, hogy ez áll háttérben.

A Tennessee Egyetem mikrobiológusa, Jill Mikucki úgy véli, hogy annak ellenére, hogy a környező víz kristálytisztának látszik, a vöröses színt a vas-oxid okozza. Abban az esetben, ha egy adott víz tartalmaz vasat, de mégis tisztának látjuk, az azért lehetséges, mert a vas ebben az esetben még nem oxidálódott. Mikor viszont a víz tartósan érintkezik a levegővel, akkor beindul az oxidálódás, aminek következtében a felszín vörössé változik.

A folyamathoz azonban bizonyos tűrőképes mikrobák, más néven extremofilok is hozzásegítenek. Ezen mikroorganizmusok fő tulajdonsága, hogy rendkívül könyörtelen környezetben is képesek túlélni, így például a só és a hideg sem árt nekik. A véres vízesést tápláló medencékben található mikrobák kemoszintetikusak, így tehát képesek energiává alakítani a kén- és vasvegyületeket. Mikor pedig „táplálkozásuk” során kivonják a vasat a sziklákból, akarva-akaratlanul erodálják azt, eljuttatva a vasat a Taylor-gleccser vizébe – magyarázza a National Geographic.

Külön érdekessége a jelenségnek, hogy a vízesés vize a zord hőmérséklet dacára sem fagy meg. A kutatások eredménye az lett, hogy ez egyrészt annak köszönhető, hogy a víz megfagyáskor különös módon hőt sugároz, ami felmelegíti a környezetét. Másrészt pedig a sótartalom az, ami szintén hozzájárul a vízesés meglétéhez, ugyanis a sós víz csak jóval alacsonyabb hőmérsékleten tud megfagyni, mint az édes.