Ezek voltak a világ legnagyobb pusztításait okozó tornádók Ezek voltak a világ legnagyobb pusztításait okozó tornádók
Fotó: Shutterstock

2024-07-28

  • Drive
  • Outdoor
  • Ezek voltak a világ legnagyobb pusztításait okozó tornádók

Ezek voltak a világ legnagyobb pusztításait okozó tornádók

2024 egyik legizgalmasabbnak ígérkező katasztrófafilmjét, a Twisterst már a mozik is vetítik. Mielőtt azonban megnézzük, nem árt tudnunk, mik is azok a tornádók és hol csaptak le a világ eddigi legpusztítóbb forgószelei.

 

Azokat a pusztító erejű forgószeleket nevezzük tornádónak, melyek többnyire viharfelhőkből indulnak ki és a földfelszínnel érintkeznek. Azok a zivatarok, melyeket villámok és erős szél kísér, önmagukban nem elegendők a tornádók megszületéséhez, ugyanis ahhoz még egy szupercellának nevezett zivatartípusra is szükség van. Szupercellák olyankor képződnek, amikor a nagy hőség rendkívül magas páratartalmú levegővel társul, és fellép egy szélnyírásnak (wind shear) nevezett jelenség.

„A szélnyírás a szélsebesség-változás mértékét jelöli; a nyírás mértéke a levegő hőmérséklet-eloszlásától függ. Minél nagyobbak a hőmérséklet- és szélsebesség-különbségek, annál erősebb a szélnyírás, ami hosszan tartó forgószelet kavarhat”

– magyarázza el a Qubit. A szupercellák önmagukban nem feltétlenül vezetnek tornádókhoz, azonban az Egyesült Államokban található tornádóövezetben eléggé valószínű, hogy ez történik.

Ilyenkor a forgószél tölcsérképződéséhez szükséges mezociklon (a vihar alatti forgó rész) eléri a talajt, a szupercella kialakulását pedig sok csapadék és erős széllökések jellemzik.

Image
Fotó: Greg Johnson, Unsplash.
HOGYAN MÉRIK A TORNÁDÓK ERŐSSÉGÉT?

Ahogyan az a Twisters filmben is elhangzik, a tornádók osztályozása nem a szélsebesség alapján történik, hanem az általuk okozott kár szerint. Ehhez pedig az úgynevezett 0-5-ig terjedő Fujita-skálát (Enhanced Fujita Scale, röviden EF) használják, a tornádó erejét pedig a szélsebesség, valamint az okozott kár alapján határozzák meg. Így fest az öt kategória:

  • EF0 esetén a szélsebesség 105-137 km/h között mozog, a károk pedig kisebbek (például: lehullanak a faágak, egy-egy cserép leesik a tetőkről)
  • EF1 esetén a szélsebesség 138-177 km/h között mozog, a károk pedig mérsékeltek (például: lejönnek a tetőcserepek, betörnek az ablakok, kiszakadnak az ajtók)
  • EF2 esetén a szélsebesség 178-217 km/h között mozog, a károk pedig jelentősek (például: a szél letépi a házak tetejét, megmozgatja azok alapját, kettétöri a fatörzseket, megemeli az autókat)
  • EF3 esetén a szélsebesség 218-266 km/h között mozog, a károk pedig súlyosak (például: a forgószél összedönti a házakat, iskolákat, irodákat, vasúti kocsikat borít fel, és rövid távon felkapja az autókat)
  • EF4 esetén a szélsebesség 267-322 km/h között mozog, a károk pedig pusztítóak (például: a szél porig rombolja a nagyobb épületeket is, autókat és más súlyos tárgyakat röpít fel tartósan a levegőbe)
  • EF5 esetén a szélsebesség meghaladja a 322 km/órát, és elképesztő károkat okoz (például: lebontja a vasbeton épületeket és szerkezetüket is, a legnehezebbnek vélt tárgyakat is könnyedén a levegőbe emeli)
Image
Fotó: Greg Johnson, Unsplash.

A leghalálosabb: Tri-state tornádó (1925. március 18.)

A világ legpusztítóbb tornádója 1925-ben csapott le az Egyesült Államokban. Ahogyan az már a nevéből is kikövetkeztethető, a forgószél három tagállamban, Missouritban, Illioistban és Indianaban pusztított. Bár ekkor még nem született meg a Fudzsita-skála, a későbbiekben az alapján EF5-ös kategóriába sorolták a forgószelet. A 480 km/órával tomboló tornádó mintegy 3,5 órán keresztül pusztított és összesen 352 kilométernyi utat tett meg – ezzel pedig nemcsak, hogy a leghosszabb ideig tartó, de a legnagyobb távot felölelő tornádók rekordját is megdöntötte. Ezen kívül sajnos a halálozási rekordot is ez a tornádó tartja, ugyanis tombolása során mintegy 695-en vesztették el életüket, több mint kétezer főt sebesített meg, és számtalan embert tett hajléktalanná.

A legszélesebb: El Reno, Oklahoma (2013. május 31.)

Azok a tornádók is extrémnek számítanak, melyek szélessége meghaladja a 1,5 kilométert, a 3 kilométert pedig szinte soha nem lépik át. Az oklahomai El Reno településére lesújtó forgószél azonban elképesztő méreteket öltött, szélessége ugyanis a 4,2 kilométert is elérte. A tornádót azért sorolták „csak” EF3-as kategóriába, mert az főleg mezőgazdasági földek és mezők fölött haladt el, így nem okozott „akkora” károkat, de 504 km/órás sebességével kétségkívül még így is a világ második legerősebb tornádójának számít. A forgószél egyébként 8 áldozatot követelt magának és legalább 150 embert sebesített meg.

A legerősebb: Bridge Creek-Moore, Oklahoma (1999. május 3.)

Még mindig az 1999-ben bekövetkező, Oklahoma Cityt érintő forgószél számít a világ legerősebb tornádójának. Az EF5-ös kategóriába tartozó tornádó elképesztő, mintegy 517 km/órás sebességgel szelte át a város déli részét, ami végül 36 ember halálát és több ezer lakóház megsemmisítését okozta. A 85 percig pusztító tornádó által okozott károk helyreállítására közel 1,5 milliárd amerikai dollárt költött az Egyesült Államok.