Pokol a Földön: a 80 fokot is eléri a Föld legmelegebb talaja Pokol a Földön: a 80 fokot is eléri a Föld legmelegebb talaja
A Dasht-e Lut sivatag sziklaformációi, Irán
Fotó: Yury Birukov/Shutterstock

2026-08-04

  • Drive
  • Outdoor
  • Pokol a Földön: a 80 fokot is eléri a Föld legmelegebb talaja

Pokol a Földön: a 80 fokot is eléri a Föld legmelegebb talaja

A szlovákiai 35–40 Celsius-fokos kánikula is megterheli a szervezetet, Irán délkeleti részén azonban egészen más léptékű hőség uralkodik. A Dast-e Lut sivatagban a talaj annyira felforrósodhat, hogy az elektronikus eszközök felmondják a szolgálatot, a fémtárgyakat alig lehet megérinteni, és még a vastag cipőtalp is meglágyulhat.

Dasht-e Lutot és térségét gyakran emlegetik a bolygó legforróbb pontjaként. A NASA műholdas mérései 2005-ben 70,7 Celsius-fokos felszíni hőmérsékletet mutattak, egy későbbi elemzés szerint pedig 2018-ban akár 80,8 fokig is felhevülhetett a talaj.

Fontos különbség, hogy ezek az adatok nem a levegő, hanem a felszín hőmérsékletét jelzik. A közvetlen napsugárzásnak kitett kövek és homok jóval forróbbak lehetnek a fölöttük lévő levegőnél.
Élhetetlen vidék

Egy, a hamuesgyemant.hu által bemutatott helyszíni expedíció jól érzékeltette, milyen körülmények várják azokat, akik nyáron a sivatag belsejébe merészkednek. Az utolsó lakott településnél még 37 fokot mértek, beljebb haladva azonban a talaj hőmérséklete gyorsan 63,7 fok fölé emelkedett, később pedig 66–69 fok közötti értékeket rögzítettek.

A műszerek egy része rövid idő után hibát jelzett vagy teljesen leállt. A telefonokat és kamerákat hűtőtáskában kellett tartani, az egyik résztvevő cipőtalpa pedig néhány lépés után meglágyult és elmozdult. A fémből készült felszerelésekhez kesztyű nélkül már pár másodperc után fájdalmas volt hozzáérni.

A folyamatos ivás sem hozott igazi enyhülést. A száraz levegő, az erős szél és a napsugárzás miatt gyorsan veszítettek folyadékot, később fejfájás, remegés és kimerültség jelentkezett náluk. Árnyékban 48,5, közvetlen napsütésben 54,1 Celsius-fokos levegő-hőmérsékletet mértek.

A Dast-e Lut szélsőséges klímáját a környezete is erősíti.

A sivatagot hegyek veszik körül, ezért kevés csapadék jut el ide. A növényzet és a nedvesség hiánya miatt alig van, ami mérsékelje a felmelegedést, a sötét kőzetek pedig rengeteg hőt nyelnek el.

A legforróbb részek közé tartozik a fekete kövekkel borított Gandom Beryan-fennsík. Nevének jelentése nagyjából „pirított búza”, egy helyi történet szerint ugyanis a karaván által hátrahagyott gabonát néhány nap alatt megpörkölte a hőség.

A táj első pillantásra teljesen élettelennek tűnik, mégis akadnak fajok, amelyek alkalmazkodtak hozzá. Az ember számára viszont továbbra is rendkívül veszélyes: egy meghibásodott jármű, kevés víz vagy néhány rosszul felhasznált perc is súlyos következményekkel járhat.