A klímaváltozás nem várt hatása: új évszakok születnek A klímaváltozás nem várt hatása: új évszakok születnek
Fotó: fotogurmespb/Shutterstock

2025-07-31

  • Drive
  • Outdoor
  • A klímaváltozás nem várt hatása: új évszakok születnek

A klímaváltozás nem várt hatása: új évszakok születnek

Mi a helyzet akkor, ha bolygónk olyan gyors változáson megy épp keresztül, hogy már nincs értelme a hagyományos évszakok viszonyrendszerében gondolkodnunk? Ezt a merész új elképzelést vázolták fel nemrég az Egyesült Királyságban a Yorki Egyetem és a London School of Economics geográfusai.

Az évszakok a leghagyományosabb értelemben véve a Föld dőlésszöge által okozott hőmérséklet- és napfényidő-változás éves mintázatát adják vissza. A bolygó pólusai ugyanis nem állnak tökéletesen egy vonalban a Nap körüli keringési síkkal. Ez azt jelenti, hogy a Föld egyes részei az év folyamán jobban a Nap felé helyezkednek, és több hőt kapnak, míg mások távolabbra dőlnek, és így kevesebb hőhöz jutnak. Ez a hatás a mérsékelt égövi és sarkvidéki régiókban jobban észrevehető, mint az Egyenlítőhöz közeli területeken.

Az új tanulmány szerint mindez nem változik.

A kutatók a tanulmányukban ehelyett azzal érvelnek, hogy az emberiség által okozott éghajlati zavarok olyan jelentősen megváltoztatják a Föld éves ritmusát, hogy az évszakok kulturális jelentése és mindennapi tapasztalása egyre inkább eltávolodik azok tradicionális meghatározásaitól. Ahhoz, hogy értelmet adjanak ezeknek a kialakulóban lévő mintázatoknak, „fogalmi váltást” javasolnak az alábbiak szerint. Íme a az „évszakok” négy új típusa:

  • Feltörekvő évszakok – teljesen új évszakos minták, amelyek korábban nem léteztek egy adott régióban;
  • Kihalt évszakok – hagyományos évszakok, amelyek gyakorlatilag eltűntek vagy felismerhetetlenné váltak;
  • Ritmikus évszakok – az évszakok várható időzítésének és időtartamának zavarai;
  • Szinkópikus évszakok – az évszakok intenzitásának vagy jellegének szabálytalan ingadozásai.
Image
Fotó: Michal Balada/Shutterstock
Ezek közül néhány gondolat mindannyiunk számára ismerős lehet. A tanulmány idéz más kutatásokat, amelyek korábban már kimutatták, hogy a globális felmelegedés hatására a nyarak egyre forróbbak és elnyújtottabbak. Továbbá a telek egyre rövidebbek és melegebbek, míg a tavaszi időszakok korábban jelennek meg az adott évben.
Image
Fotó: Toa55/Shutterstock

Nem utolsó sorban pedig az Atlanti- és a Csendes-óceánon a „hurrikánszezonok” szintén egyre hosszabbodnak, míg a kaliforniai erdőtűzek már szinte egész évben előfordulhatnak, emellett egyre ismertebb jelenség az úgynevezett „ködszezonok” kialakulása is Délkelet-Ázsiában. Az olyan országokban, mint Indonézia, Malajzia vagy Szingapúr, a közösségek egyre jobban odafigyelnek a trópusi tőzeglápok égetése által kiváltott, évente ismétlődő súlyos légszennyezésre. Amit korábban szórványos környezeti zavarnak tekintettek, ma már szezonális veszélyként ismerik el. Ez a növekvő lakossági tudatosság ösztönzi az elmúlt időszakban a levegőminőség-előrejelzés javulását, az otthoni légszűrő rendszerek széles körű elterjedését és a célzott közegészségügyi kampányok bevezetését, idézi a kutatást az IFLScience. 

A tudósok pedig ezzel együtt remélik, hogy a veszély szezonális ritmusának felismerésével a társadalmak hatékonyabban tudnak reagálni majd a felmerülő problémákra.