2026-09-11
Meglepő trükkel tesznek meg több száz kilométert a világ legnagyobb krokodiljai
A bordás krokodil a Föld legnagyobb ma élő hüllője: a legnagyobb példányok testhossza a hat métert is meghaladhatja. Mérete ellenére hosszú távon nem számít kimagasló úszónak, mégis az Indiai- és a Csendes-óceán számos szigetére eljutott. A kutatók sokáig nem értették, hogyan képes ekkora tengeri távolságokat leküzdeni. A válasz meglepően egyszerű: kivárja a megfelelő áramlatot, majd viteti magát a vízzel.
A bordás krokodil (Crocodylus porosus) mozgását egy 2010-ben publikált kutatásban vizsgálták részletesen. Ausztrália északkeleti részén, a Kennedy folyónál 27 kifejlett állatra erősítettek jeladókat, mozgásukat pedig egy éven keresztül követték víz alatti vevők segítségével. A kutatók végül mintegy 1,2 millió mérési adatot gyűjtöttek össze.
Hamar kirajzolódott egy érdekes minta. A krokodilok hosszabb útjaikat rendszerint az árapály fordulása utáni egy órában kezdték meg. Amíg a víz megfelelő irányba sodorta őket, haladtak vele, amikor pedig az áramlás lelassult vagy kedvezőtlenné vált, kimásztak a partra, és kivárták a következő alkalmat.
Ezzel a módszerrel rendszeresen több mint 50 kilométerre távolodtak el megszokott élőhelyüktől, útjuk során pedig nagyjából 10 kilométeres szakaszokat tettek meg egy-egy kedvező áramlással.
A kutatás leglátványosabb teljesítménye egy 3,84 méteres hímhez kötődött. Az állat elhagyta a Kennedy folyót, majd 25 nap alatt 590 kilométert tett meg a Cape York-félsziget nyugati partvidékéig. Ehhez a Carpentaria-öbölben kialakuló szezonális áramlatokat használta ki.
Egy még nagyobb, 4,84 méteres hím 20 nap alatt 411 kilométert haladt. Ő a Torres-szoros erős áramlásaira várt, és akkor indult tovább, amikor a víz számára kedvező irányba fordult.
A bordás krokodilok hatalmas területen, az Indiai-óceántól a Csendes-óceán szigeteiig előfordulnak. Mivel hosszú ideig képesek túlélni sós vízben evés és ivás nélkül, nem kell végig saját erejükből úszniuk. Elég jókor útnak indulniuk, majd az óceánra bízni a munka jelentős részét.
A kutatók szerint ez azt is segíthet megérteni, hogyan juthattak át a krokodilfélék jelentős tengeri akadályokon evolúciós történetük során. A világ legnagyobb hüllője tehát több száz kilométeres utakra is vállalkozhat – miközben pontosan tudja, mikor érdemes inkább csak sodródni.
