2025-08-11
Elképesztő látványt nyújtanak ezek a szivárvány színű hegyek
Nem mesterségesen beavatkozó kezek, hanem egy földrajzi jelenség hozta létre a mesebeli látványt.
A Kína északnyugati részén található, sokszínű Szivárvány-hegyek a különleges, több mint háromezer méteres magasságokat is elérő Qilian-hegység északi lábánál találhatók. A NASA Földmegfigyelő Központja szerint a színes rétegek valószínűleg mintegy 50 millió évvel ezelőtt, a Himalája kialakulásával egy időben, tektonikus ütközések hatására emelkedtek ki a földfelszínre.
Az egykor viszonylag sík terület az indiai és az eurázsiai tektonikus lemez ütközése következtében formálódhatott szaggatott tereppé. Ennek oka az amerikai geológiai szolgálat (USGS) kutatása alapján az, hogy a két ütköző kőzetlemez sűrűsége szinte megegyezik, ezért egyik sem süllyedt a másik alá, hanem felfelé gyűrődtek.
A Szivárvány-hegység ugyanis homokkőből és iszapkőből áll, olyan üledékes kőzetekből, amelyek akkor keletkeznek, amikor a homok és az iszap hosszú idő alatt összetömörül és összeköt. A színes sávokat a kőzetben található vas és más nyomelemek jelenléte hozza létre. Minden réteg eltérő összetételű, ami meghatározza annak színét. A mélyvörös csíkok például vas-oxidokban gazdagok, a sárga rétegek jelentős mennyiségű vas-szulfidot tartalmaznak, míg a zöld sávokban klorit és vas-szilikát fordul elő.
A vas és más ásványi anyagok a kőzetben felhalmozódtak, miközben a homok- és iszapszemcsék még jobban összetapadtak., míg a szemcsék közötti pórusokban keringő talajvíz lerakódott – bevonva minden szemcsét és tovább összeragasztva a kőzeteket. A hegyoldalon ma látható ferde sávok eredetileg vízszintes rétegek voltak, amelyek eltemetve maradtak volna, ha az indiai és az eurázsiai lemez nem ütközik össze. A lemeztektonika által kiváltott földmozgást pedig intenzív erózió követte, amely lesöpörte a színes rétegeket borító üledéket.
A több mint ötezer méter magasan fekvő Montaña de Siete Colores (Hét szín hegye), amely az Andokban, Cusco régiójában található, színkavalkádját a különböző ásványi rétegek oxidációjának köszönheti, melyek évmilliók alatt ülepedtek le és váltak láthatóvá a hótakaró elolvadása után. A vörös részek ebben az esetben a rozsdakeveréknek, a sárgák a vas-szulfidnak, a lilák a goethitnek vagy oxidált limonitnak, a zöldek pedig a kloritnak a lerakódásai.
