Szokatlan, szőrös állat sodródott a tengerpartra Angliában Szokatlan, szőrös állat sodródott a tengerpartra Angliában
Fotó: Shutterstock

2024-12-01

  • Drive
  • Outdoor
  • Szokatlan, szőrös állat sodródott a tengerpartra Angliában

Szokatlan, szőrös állat sodródott a tengerpartra Angliában

Elsőre talán azt gondolnánk, hogy a tengeri egér egy földön szaladgáló, aranyos állat, hasonlóan más kis emlősökhöz. Az angliai Rye Harbour Discovery Centre november 13-án közzétett videójából azonban világosan látszik, hogy nem erről van szó: a különös lény inkább egy tüskés hernyóra emlékeztet. De vajon mit lehet tudni róluk?

Az Egyesült Királyság déli részén, Sussexben működő Rye Harbour Discovery Centre a napokban egy videót tett közzé, amelyen egy tengeri egér mászik végig a homokban. Az állatot még 2022-ben sodorta a partra egy vihar, és miután a szervezet munkatársai hosszabb ideig gondoskodtak róla, visszaengedték a természetes élőhelyére.

A tengeri egér (Aphrodita aculeata), vagy magyarosított nevén szivárványló sünféreg egy viszonylag tömzsi, 5-20 centiméter hosszú és pár centiméter széles állat, amely, mint a neve is sugallja, főleg tengeri környezetben él. A faj Észak-Amerikában, a Földközi-tenger és az Északi-tenger környékén fordul elő, és legkönnyebben a „tüskés hernyó” kinézetéről ismerhető fel.

Testét bársonyos, bundás anyag borítja, amelyből üvegszerű szőrszálak és tüskék emelkednek ki. Alapvetően a gyűrűsférgek osztályába tartozik, de a tengeri egereknek van egy különlegességük: bolyhos takarójuk természetes fény hatására kaleidoszkópszerű szivárványszíneket ver vissza.

A finomabb szálak általában a kék, vörös, zöld és sárga árnyalataiban „pompáznak”, míg a vastagabb tüskék rendszerint parázsvörösek. Ez a jelenség ritkaságnak számít a tengeri állatok világában, éppen ezért alaposan megvizsgálták a tudósok. Mint a Discover Wildlife írja, a kutatások során elektronmikroszkóp alá helyezték a tengeri egér szőrzetét, és kiderült, hogy annak szerkezete kísértetiesen hasonlít a modern fizikusok által kifejlesztett mesterséges struktúrákra. Az ilyen struktúrák nem elektromosságot, hanem fényt használnak, ami hasznosítható a távközlésben, a számítástechnikában és a nanotechnológia területén is.