Tevék Svájc területén? Az ókorban ez is előfordult egy új kutatás szerint

Egy darabka csont, amely teljesen új fényt vet a római kori Európára: a mai Bázel belvárosában előkerült lelet szerint 1700 évvel ezelőtt tevék jártak-keltek azon a vidéken, ahol ma Svájc egyik legélhetőbb városa áll. Nem egzotikus ritkaságként, nem vándorcirkusz látványosságaként, hanem a birodalom mindennapi gépezetének részeként.

A Spiegelhof környékén végzett ásatások során feltárt, elsőre jelentéktelennek tűnő állkapocscsont részletes vizsgálata ugyanis meglepő eredményt hozott. A zoológiai és izotópos elemzések szerint egy hibrid tevétől származik: egypúpú dromedár és kétpúpú baktriai teve keresztezésétől. Az ókorban ez a kombináció volt a „nehézipar” csúcsa: rendkívüli teherbírás, kitartás és alkalmazkodóképesség egyetlen állatban.

A fogzománc árulkodó volt. A teve nem Európában született, élete során többször is régiót váltott, vagyis hosszú, kontinenseken átívelő utat tett meg. Valószínűleg Észak-Afrikából vagy az Arab-félszigetről indult, majd a Római Birodalom logisztikai hálózatán keresztül jutott el a Rajna vidékére.

Ráadásul nem egyedül: korábbi, 1939-es és 2018-as ásatások során is találtak a környéken teveeredetű csontokat. Ezek együtt ma a hibrid tevék legnyugatibb európai bizonyítékainak számítanak.

Svájci-Alpok

Fotó: Ricardo Gomez Angel/Unsplash

Ez is érdekelhet! Az ókori Rómával egyidős a világ legidősebb élő állata

De mit keresett egy teve a mai Svájc területén?

A válasz a római hadseregben rejlik. A birodalom számára a teve nem egzotikum volt, sokkal inkább stratégiai eszköz. A hosszú távú szállításban verhetetlennek számított, ezért külön egységek – az úgynevezett dromedáriusok – működtek, akik futárszolgálatot, utánpótlást és határvédelmet láttak el. A hibrid tevék ráadásul jobban bírták a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot, így az északi provinciákban is bevethetőknek számítattak, idézi a kutatásokat az Arkeonews.

A bázeli leletek egy fontos római útvonal mentén kerültek elő, amely Münsterhügel erődített települését kötötte össze a birodalom fő közlekedési hálózatával, érintve Augusta Rauricát is. A kutatók szerint könnyen lehet, hogy ugyanaz a katonai egység mozgatta az állatokat mindkét helyszínen.

Olvasd ezt is!