Senki nem látogathatja meg a világ legnagyobb vízesését

Ha vízesésekről beszélünk, legtöbben a Niagarát, a Viktória- vagy az Iguazú-vízesést képzeljük el: hatalmas sziklák között, robajló zuhatagként. Pedig a Föld legnagyobb vízesése nem a felszínen található, így még csak nem is látható.

A Dán-szoros mélyén, Izland és Grönland között rejtőzik a Denmark Strait Cataract, a bolygó legnagyobb ismert vízesése, amely többszörösen is felülmúlja a Niagarát. Ez a különleges természeti jelenség 160 kilométer széles és több mint 3,5 kilométer mély. Összehasonlításképpen: a Niagara mindössze 1,2 kilométer széles és 57 méter magas. A különbség szinte felfoghatatlan – főként, mert mindez az óceán mélyén zajlik, a szemünk elől rejtve.

De hogyan létezhet vízesés víz alatt? A válasz a víztömegek hőmérsékleti és sűrűségi különbségében rejlik.

Ez is érdekelhet! A csodaszép szlovák vízesések, amiket nemrég találtak, de már látogathatók is

A Grönlandi-tenger jeges, nehéz vize a Dán-szorosban találkozik az Irminger-tenger melegebb áramlataival. A hidegebb, sűrűbb víz lesüllyed a melegebb réteg alá, és a tengerfenék hasadékain keresztül zuhan le, akárcsak egy láthatatlan vízesés.

Kulcsfontosságú szerepkör

A tudósok 1989-ben fedezték fel ezt az óceáni csodát, amely azóta is lenyűgözi az oceanográfusokat. A National Ocean Service szerint a Dán-szoros vízesése kulcsszerepet játszik az óceánok hőáramlásában és a Föld klímájának szabályozásában: ez az egyik motor, amely segít elosztani a hőt a bolygó vízrendszereiben, írja az IFL Science.

A Dán-szorosban feltárt különlegesség tehát nem csupán egy elképesztő természeti képződmény, hanem a Föld éghajlati egyensúlyának csendes őre is. Ha azonban a globális felmelegedés tovább fokozódik, ez a láthatatlan vízesés gyengülhet, és ezzel a bolygó egyik legfontosabb óceáni folyamata is megváltozhat.

Olvasd ezt is!