2022-04-16
A szicíliaiak tudják, hogy kell húsvétolni
A szicíliaiak szeretik a morbid dolgokat, és nagy tehetségük van a kivitelezésükhöz is. Ezt a szenvedélyüket minden évben különösen a húsvétot megelőző héten, az úgynevezett nagyhéten élik ki, amelynek szinte minden napjára esik valamilyen látványosság, program, ahol felejthetetlen élményekben lehet része a szigetre látogató turistáknak.
Húsvétkor Trapaniban az annacatát látnia kell mindenkinek, aki az ünnepet a szigeten tölti. Az annacata azt jelenti, hogy mérsékelni. Ebben az esetben a Krisztus koporsóját és súlyos szobrokat cipelő férfiak úgy mérsékelik lépéseik tempóját, hogy egyet lépnek előre és kettőt hátra. A menet nagypénteken indul délután és csak nagyszombaton ér véget. Az egész menetet elnyújtott, szomorú dalokat és gyászindulókat játszó muzsikusok kísérik. A 17. és 18. századból való faragott szobrok lenyűgöző látványt nyújtanak az éjszakai gyertyafényben, és olyan hatást keltenek, mintha életre kelve imbolyognának, lebegnének a tömeg felett.

Fotó: Emily Marie Wilson / Shutterstock
Enna egy bűbájos városka Szicília közepén, nagyjából félúton Catania és Palermo között. A nagyhét rendezvényein ebben a városban érezhető leginkább az egykori spanyol uralom hatása. Ennában az ünnepségek már virágvasárnap elkezdődnek, de a legfőbb látnivaló a nagypénteki körmenet. A nagycsütörtökön tartott mise alkalmával rituális lábmosással készülnek a fontos napra. A város mindegyik temploma saját síremléket állít, és az íratlan szabály szerint ezen a napon mindenkinek legalább három templomot fel kell keresnie.
Nagypénteken a székesegyházból indul a világ leghosszabb, három és fél kilométer hosszú körmenete. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő körmenet tagjai csuklyával fedik el az arcukat, és egy zenekar és egy kórus kíséretében körbehordozzák Krisztus kivilágított koporsóját és Szűz Mária szobrát.

Fotó: AndreaRapisarda / Shutterstock
A sziget nyugati részén található Prizzi arról híres, hogy belvárosának sikátorait húsvét vasárnapján birtokába veszi az ördög. Sőt, nem is egy ördög, hanem mindjárt hat! Ismertetőjegyük a rikítóan vörös ruha, a nagyméretű sörény és a rémisztő kinézetű álarc. Az ördögöket egy rezesbanda kíséri, amerre csak járnak. Vezetőjük maga a halál, egy sárgaköpenyes, halálfejes alak. Ha az ördögök elkapnak egy gyanútlan járókelőt vagy kíváncsiskodót, az illető csak egy szerény adomány megfizetésével tudja kiváltani magát. Érdekes, hogy az adományt az ördögök gyűjtik, ám az mégis az egyházhoz kerül.
Szicíliában elképzelhetetlen az ünnep a húsvéti galambnak nevezett sütemény nélkül (a colomba szó olaszul galambot jelent). Egy kevés lisztet összekeverünk élesztővel, tejjel és vízzel. Lefedve, meleg helyen kelesztjük. Utána hozzáadunk még egy kevés cukrot, lisztet és egy kevés puha vajat. Jól összedolgozzuk és hagyjuk pihenni. A mazsolát beáztatjuk hideg vízbe. A megkelt tésztához hozzáadjuk a maradék cukrot és lisztet, valamint a tojásokat, a sót és a vajat. Ha jól eldolgoztuk, beletesszük a vaníliás cukrot, a kandírozott narancshéjat, végül pedig a lecsepegtetett mazsolát. A tésztát néhány órára a hűtőbe tesszük, közben elkészítjük a mázat porcukorból, vízből, tojásból és őrölt mandulából. A megkelt tésztát tepsibe tesszük, és galamb alakúra formázzuk. Miután bekentük a mázzal, megszórjuk mandulával és jégcukorral, és előmelegített sütőben készre sütjük.

Fotó: Shutterstock