Ezt te sem tudtad a Velencei karneválról

A karnevál szó a latin carnem levare kifejezésből ered, melynek jelentése, a „hús eltávolítása“ a húshagyókeddre utal, azaz a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó napra a keresztény egyházi évben (a hamvazószerda előtti nap) – a hagyomány szerint ilyenkor lehetett utoljára húst fogyasztani. 

A Velencében tartott karnevál a társadalmi osztályokon átívelő, egyetemes szórakoztatást kínált a helyeik számára már a középkortól kezdve: a karnevál a Római Birodalom bukását követő időszakban vette fel a ma is ismert formáját.

A velencei feljegyzések alapján már 1094-ben is megrendezték a karnevált. Vitale Falier dózse ekkor biztonsági intézkedéseket rendelt el az ünnepi időszak idejére. A karnevált hivatalosan azonban csak 1296-ban ismerték el, amikor a húshagyókedd munkaszüneti nappá vált.

A velencei karnevál idején egyre több és szigorúbb biztonsági intézkedésekre volt szükség, ugyanis a maszkok eltakarták az emberek arcát, így rengetegen követtek el különböző csíntevéseket a városban. Ennek következtében azok használatát a 16. és a 18. század között sok alkalommal betiltották.

A maszkok viselése Velencén kívül is népszerűvé vált, mivel álcázási lehetőséget kínált azok számára, akik valamilyen illegális tevékenységet folytattak.

Bonaparte Napóleon itáliai hadjáratát követően a franciák úgy döntöttek, hogy betiltják a nagyböjt előtti ünnepségeket 1797-ben, mert attól féltek, hogy a karnevál idején a maszkok segítségével az ellenállók alááshatják a francia politikai rendet. Később az osztrákok is így döntöttek, így a velencei karnevál közel két évszázadon át csak a kisebb olasz szigeteken maradt fenn. 1979-ben a turisztikai szervezeteknek és helyi színházaknak köszönhetően újra divatba jött a karnevál, ami azóta a világ egyik leghíresebb eseménye.

A karnevál nyitóeseményét a Szent Márk téren rendezik meg minden évben, ilyenkor a templom harangtornyából leszáll az „angyal’. Ennek eredete a 16. századra vezethető vissza, amikor egy török akrobata egy, a harangtoronyra kifeszített kötélen ereszkedett le a levegőből. A mutatványa azóta hagyománnyá vált, de a 18. században egy baleset következtében azonban hosszú ideig fahordót eresztettek le a téren.

A karnevál részeként egykor tizenkét szegény és csinos velencei lányt kiválasztottak, akik Mária megtisztulásának napján, február 2-án ünnepelték esküvőjüket. Ebből az alkalomból a nemesek és a dózse pazar ruhákat és ékszereket adtak a menyasszonyoknak. 943-ban állítólag kalózok portyáztak a Szent Márk-templomban, és elrabolták a fiatal lányokat, de a velencei nemesek a dózse vezetésével addig üldözték őket, amíg vissza nem szerezték a zsákmányt. Az esemény emlékére tartják a mai napig a karnevál részét képező Mária-felvonulást.

(Forrás)