Idén is elpusztították a bánatot a különleges Zozobra fesztiválon

A minden évben nyár végi megrendezett eseményt William Howard Shuster Jr. festő alapította 1924-ben, eredetileg a Los Cinco Pintores nevű művészcsoport számára. Utóbbi egy nagyobb angolszász festői közösség része volt, melynek tagjait a kellemes időjárás, a festői környezet, valamint a mexikói és indián kultúra vonzotta a városba.

Shuster a fesztivál fő attrakciójának számító totemhez a mexikói yawui indiánoktól és a húsvéti hagyományokból merített ihletet – például amikor Júdás képmását felvonultatják, majd elégetik. A festő az eredetileg két méter magas bábunak a Zozobra nevet adta, mely spanyolul gyötrelmet, búskomorságot jelent. Elégetése a nyugtalanító, aggasztó vagy negatív érzések elpusztítását szimbolizálja.

Zozobra ma már jóval nagyobb, egy körülbelül 15 méter magas, drótból, fából és szövetből készült figura, melyet a munka ünnepét (az Egyesült Államokban szeptember első hétfője) megelőző péntek este gyújtják meg – ez jelzi a város 311 éve művészeti, kulturális és örökségi ünnepe, a Fiesta de Sante Fe a kezdetét. A Zozobra Fesztivál századik évfordulójának alkalmából az Abelbeck’s Múzeum új, két éves kiállítást nyitott, ahol a látogatók Zozobra gyökereivel és a különböző kulturális ráhatásokkal ismerkedhetnek meg.

A hagyományokhoz hűen, a Zozobra felgyújtása előtti hetekben a lakosok feljegyzik félelmeiket és aggodalmaikat egy-egy papírlapra, majd bedobják őket a városban szétszórt dobozokba. Az illetékesek ezeket összegyűjtik, majd tartalmukat a bábu belsejébe töltik.

Ahogy beesteledik, megjelenik Zozobra nemezise, a táncoló Tűzszellem (Fire Spirit), aki két fáklyával a kezében meggyújtja az óriást. A fesztiválozók ilyenkor az „égessétek el!” szavakat skandálják, és a háttérben durrogó tűzijáték kíséretében nézik végig, ahogy a lángok elnyelik a negatív tapasztalatokat jelképező bábut.

(Forrás: National Geographic)