2025-07-22
Nem mindig érdemes hinni a navigációs rendszereknek
Ha ismerjük is a környéket, ahol autózunk, napjainkban már mindennapos szokássá vált a telefonon elérhető navigációs appok használata. Ez ugyanakkor érthető is, hiszen számos hasznos funkcióval segítik a közlekedőket: jelzik a torlódásokat, figyelmeztetnek a sebességkorlátozásokra és traffipaxokra, illetve alternatív útvonalakat kínálnak. Léteznek helyzetek, amikor azonban ezek a rendszerek is hatalmasakat tévednek.
A Der Spiegel által megkérdezett Johannes Schöning informatikus arra mutatott rá, hogy a navigációs appok elsődleges célja nem a forgalom általános optimalizálása, hanem az, hogy egyéni felhasználókat minél gyorsabban célba juttassanak. Emiatt előfordulhat, hogy egy nyugodt, kisforgalmú utcát hirtelen ellepnek az autók, mivel ugyanazt az útvonalat ajánlja egyszerre több sofőrnek is az alkalmazás – a szakértő ezt „digitális dugónak” nevezi.
A TomTom például hosszú távú forgalmi adatokból dolgozik, a WeGo autógyártókkal működik együtt, míg a Waze a felhasználók közvetlen visszajelzéseire támaszkodik. A Google hatalmas felhasználói bázisának köszönhetően szinte valós időben képes forgalmi adatokat szolgáltatni – de ez sem garancia a hibamentes működésre. Egy berlini művész például azzal tréfálta meg a rendszert, hogy 99 bekapcsolt okostelefont vitt magával egy sétára, így mesterséges forgalmi dugókat tudott generálni.
Különösen olyan helyzetekben, amikor sötét van, rossz időjárási körülmények uralkodnak, vagy nem ismerjük a környéket, érdemes a GPS által kijelölt útvonalon maradni, még ha az elsőre nem is tűnik a leggyorsabbnak.
Elméletben lenne lehetőség olyan navigációs rendszerek létrehozására, amelyek nemcsak az egyéni, hanem a közösségi érdekeket is szem előtt tartják, és hatékonyabban osztják el a forgalmat. Ehhez azonban nem csupán fejlett technológiai háttér – például minden jármű valós idejű nyomon követése – szükséges, hanem az autósok aktív együttműködése is.
Olvasd ezt is!
