2024-ben ezek lettek a világ legokosabb városai

Az okos városok egymással összekapcsolt rendszereket és infrastruktúrát alkalmaznak, beleértve ebbe a közlekedést, az energiát, az egészségügyet, az oktatást, a kommunikációt és a kormányzást is – ráadásul ezek közt mindegyik korszerű digitális platformokba integrálódik.

Ezek egymással együttműködve optimalizálják az erőforrás-felhasználást, javítva ezzel a szolgáltatások elérhetőségét, elősegítik az innovációt, valamint rugalmas, reszponzív és ellenálló városi környezetet hoznak létre.

Az IMD globális üzleti iskola mint minden évben, úgy idén is összeállította a legokosabb városokról szóló ranglistáját, melyben azokat a városokat rangsorolták, melyek – fenntartható – technológiával és komplex megoldásokkal navigálnak a modern urbánus világban.

A rangsorolás alapján a világ hetedik legokosabb városa a svájci Lausanne, amit a beszámoló szerint a város által kifejlesztett LUDP rendszernek köszönhet, amely egy átfogó platformot biztosít a várostervezési és városfejlesztési adatok gyűjtéséhez, elemzéséhez és megosztásához. Ez különböző forrásokból szerzett adatok segítségével igyekszik javítani azokon a szolgáltatásokon, amelyeket a városok nyújthatnak a helyieknek – Lausanne kezdeményezése pedig nem volt hiábavaló, ugyanis a svájci város mára a világ egyik legokosabbja.

A hatodik helyet Koppenhága nyerte el, itt ugyanis az egész városban egy okosvilágítási rendszert alakítottak ki, mely képes a fényerőt a forgalomhoz illeszkedve beállítani. Sőt, a dán fővárosban olyan fejlesztések zajlottak, melyek segítenek ellenállni az éghajlatváltozás hatásainak: például zöldtetőket alakítottak ki, és olyan járdákat hoztak létre, melyek átengedik az esővizet, ami így a talajba jut.

Ötödik helyen végzett Szingapúr modern városa, ahol a Smart Nation kezdeményezésnek köszönhetően több területen is sikerült megbirkózniuk a modern városi élet kihívásaival. A projekt során az egészségügy, a közlekedés, a lakhatás és az oktatás területét is sikerült összekapcsolni az élhetőbb város érdekében.

Negyedik helyre egy másik svájci város, Genf került. Genfben az energiaelosztás optimalizálása érdekében okoshálózati technológiákat alakítottak ki, amivel nyomon tudják követni a fogyasztást, és integrálni tudják a megújuló energiaforrásokat a város elektromos hálózatába.

A dobogó harmadik helyére Canberra tudott felállni, ugyanis a város jelentős beruházásokat hajtott végre a megújuló energiaforrások és a fenntarthatóság területén. A fő hangsúlyt a napenergia használatára helyezték és energiahatékony építési szabályokat írtak elő, valamint különböző kezdeményezésekkel ösztönözték az újrahasznosítást és a hulladékcsökkentést is.

A dobogó első fokáról épphogy lecsúszott Norvégia fővárosa, mely fő céljául tűzte ki, hogy 2030-ra teljesen karbonsemleges legyen. A fenntartható városfejlesztés modelljeként szolgáló FutureBuilt Oslo és több környező város együttműködésével jött létre, és olyan projektekre összpontosít, amelyek az energiahatékonyságot, a szén-dioxid-semlegességet és az innovatív építészeti megoldásokat helyezik előtérbe.

Mostanra talán már egyáltalán nem meglepő, hogy ismét egy svájci város szerepel a listán, ugyanis Zürich végzett az első helyen. Ez annak köszönhető, hogy a város egy komplex Smart City-stratégiát dolgozott ki a fenntartható jövőkép eléréséért. Ez olyan területekre összpontosít, mint az energiahatékonyság, a közlekedés, a digitalizáció és a polgárok bevonása.

(Forrás: The Travel)