A világ végén: íme a 6 legelzártabb hely a Földön

A perui Andokban, egy hatalmas gleccser tövében található város a világ legmagasabban fekvő és egyik legelzártabb települése: az 5100 méteres tengerszint feletti magasságon épült helyre csak meredek és veszélyes hegyi utakon, minimum négy óra alatt lehet eljutni a legközelebbi nagyvárosból, Punóból.

Annak ellenére, hogy a városban egyáltalán nincs vezetékes víz és szennyvízrendszer, körülbelül 50000 ember él La Rinconadában, ők pedig elsősorban aranybányákban dolgoznak. Bár áram már van 2002 óta, nagyon takarékoskodni kell vele, ezért a város éttermeiben például egyáltalán nem fűtenek, pedig az átlaghőmérséklet 1 fok körül mozog.

Ez is érdekelhet: Elképesztő helyek, amik mintha nem is a Földön lennének

A Húsvét-sziget technikailag Chile része, csakhogy körülbelül 3500 kilométerre fekszik az ország szárazföldi részétől. A legközelebb a Francia Polinéziához tartozó Mangareva van hozzá, de még innen is 2600 kilométert kell utazni, hogy elérjük.

A kevesebb mint 8000 lakosnak otthont adó sziget az UNESCO világörökség része, ez pedig elsősorban a moai nevű ősi szobroknak köszönhető – ezeket időszámításunk előtt 1250 és 1500 között faragták az őslakos rapanui nép tagjai.

A kanadai Nunavut területén található Devon-sziget bolygónk legnagyobb lakatlan szigete – felszíne annyira hideg és sziklás, hogy nem nagyon marad meg rajta semmilyen élet. Van viszont itt egy 23 millió éves, 20 kilométer széles meteorit-kráter, ahol a NASA a 90-es évek óta robotokat és űreszközöket tesztel.

A terület, bár nem annyira elszigetelt, mint a Húsvét-sziget, azért így is elég messze van a civilizációtól: a legközelebbi lakott terület, a 200 fős lakosságú Cornwallis-sziget 80 kilométerre van innen.

A Húsvét-szigethez hasonlóan hivatalosan ez a falu és egyben kutatóállomás is Chiléhez tartozik, ám szintén elképesztően messze, majdnem 3200 kilométerre fekszik az ország szárazföldi részétől. A King George-szigeten található Villa Las Estrellashoz az Antarktisz már sokkal közelebb van, mindössze 120 kilométerre található. A legközelebbi kórházhoz viszont 950 kilométert kell innen utazni, úgyhogy bárkinek, aki ideköltözik, kötelező előre kiműttetnie a vakbelét.

Az 1984-ben létrehozott kutatóállomás ma kevesebb mint 200 embernek ad otthont: a nagyrészt kutatókból, katonákból és az ő családjaikból álló lakosság tizennégy házban van elszállásolva. A pár lakóépületen kívül van még itt bankfiók, posta, iskola, vendégszálló, valamint ajándékbolt – és persze jó pár pingvin és elefántfóka is.

A Spitzbergákon található Longyearbyen a világ legészakibb települése, Norvégia északi részétől és az Északi-sark déli csücskétől is körülbelül 1000 kilométeres távolságra. A lista többi célpontjához képest Longyearbyen viszonylag könnyen megközelíthető a Svalbard repülőtéren keresztül, ahová Oslóból három órát kell repülni. A szigetcsoport legnagyobb városában egyébként egy darab élelmiszerbolt található.

Nagyjából 2400 ember él itt, akik 53 különböző országból származnak, ugyanis a Spitzbergákon bárki vízummentesen letelepedhet, aki betartja a szabályokat. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy mindenkinek, aki a város határain kívülre merészkedik, fegyvert kell viselnie, és tudnia kell, hogyan használja azt a jegesmedve-populáció ellen.

A minden évben kilenc hónapon át kizárólag fagypont alatt létező település a világ legnagyobb nemzeti parkja, a 972000 négyzetkilométeren elterülő Északkelet-grönlandi Nemzeti Park és a bolygó legnagyobb fjrodja, a Scoresby Sound között húzódik meg.

A Grönlandon élő mintegy 56000 ember közül csupán 450-en élnek ezen az apró, távoli településen, amit szivárványszínű házak, hegyek és gleccserek tarkítanak, és amit minden oldalról körülbelül 1000 kilométernyi lakatlan terület vesz körül – leszámítva persze a jegesmedvéket és a bálnákat. Nem csoda, hogy a lakók helikopterrel járnak a legközelebbi repülőtérre, igaz, ha felolvad a jégtakaró, hajóval is megtehető az út.